Valaki dolgozott már nyomdai operátor pozícióban ?

Szia! 1976 óta dolgozom nyomdák környékén. Reprodukciós fényképész voltam kb. 25 éven át utána kezdtem el DTP-vel foglalkozni. Kezdetben szkenner operátorként, később tervezőszerkesztők képesítéssel tördeltem könyveket, magazinokat, készítettem alkalmi kiskiadványokat.

Ma már nem jellemző, hogy nyomdán belül van előkészítés. A legtöbben csak a tényleges nyomóforma-készítés és nyomtatás folyik, esetleg kötészet.

Számos grafikai stúdió van, ahol a képek, szövegek feldolgozása, tördelés, korrektúrázás történik alvállalkozásban. A kiadóvállalatok egy részének van grafikai stúdiója is, illetve szerkesztőségeken belül történik. Olyanról is tudok, ahol maga az újságíró tördel.

A nyomda felé a kimeneti állomány egy pdf, amelynek meg kell felelnie a nyomda technikai paramétereinek is az egyéb szabályokon túl.

Mint látod, nem is annyira egyszerű. Közben én olyan tíz éve kényszerűségből váltottam is, azóta több dolog változott.

Azon keresztül tudom bemutatni, ami az én feladatom volt.

Megkaptam egy kiadvány anyagát. Képeket, szövegeket. Könyv esetében annak a vágott méretét. Ha sorozat része volt, akkor a korábbi kiadványok arculati jellemzőit. Ez történhetett úgy is, hogy a kezembe nyomtak egy könyvet, és próbáljam meg lemásolni, meg úgy is, hogy részletes paramétereket kaptam. Nem jellemző.

A szöveget megkapta a beíró (rendszerint számítógéppel szerkesztett anyagot kaptunk, de nyomtatva. Ő begépelte. Itt van némi eltérés a sima irodaitól, de nem részletezem, mert karácsonyig gondolom nem engem akarsz olvasni.

A beírt szöveg a korrektorhoz került (ha digitálisan kaptuk, természetesen akkor is).

Mindeközben én a képek szkennelését végeztem, a szükséges korrekciókat elvégeztem, retusáltam stb. Ha előre tudtam a méretét, akkor azt is beállítottam.

Amikor az első korrektúra kész, akkor betördeltem a könyvet a tipográfia szabályoknak megfelelően. Ez után ki lett nyomtatva az egész két példányban.

Az egyik ment a szerzőnek, a másik ismét a korrektorhoz került.

Miután már tudtuk a terjedelmet, a nyomdától kértünk egy gerincszélességet a borító megtervezéséhez.

Amikor mindennel végeztem, akkor megint kapott egy példányt (egy nagy paksaméta papírt) a szerző elfogadásra. Amikor ez megtörtént, készült el a pdf és ment a nyomdába.

A stresszesség, leterhelés sok dologtól függ. Napilapnál annyira ki van számolva minden, hogy másodperceken múlhat, hogy vidékre elmegy-e az újság (országos napilapok, amelyek Budapesten készülnek). A hetente, vagy ritkábban megjelenő magazinok valamivel kevésbé hajtósak. Tapasztalatom szerint a könyvre van aránylag legtöbb idő.

Lehet, ezzel kellett volna kezdenem:

Az elnevezésben elég nagy zavar van, sajnos. tulajdonosok, főnökök is hibásan használják a szót.

Fentebb a grafikusi munkáról, mint DTP oerátor írtam.

Van, ahol grafikusnak nevezik, de a feladata csak annyi, hogy lemezmásolás előtt ránéz a kapott állományra, hogy technológiailag rendben van-e. Ha nincs, visszadobja, vagy kijavítja. változó.

Az egyik hirdetés szerint a nyomdai operátor feladatai:

Festék szolgáltatása a nyomdagépekhez

Megfelelő színkódú szín kikeverése keverőgéppel recept alapján

Visszaérkező festékek bevételezése

Egyszerű kimutatások készítése SAP-ban

Vezetőt és a technikus tájékoztatója a műszaki problémákról

Munkaterület tisztán tartása

Rettenet.

3. Ha ezt írod a kérdéshez, kukkot sem szólok, mert maximum a neten tudnék rákeresni. Amihez nem értek, abba nem szívesen pofázok bele.

Nyomdagépen soha nem dolgoztam, de azért tudom, hogyan működnek.

Pl. több szín nyomtatásánál külön művelet volt a passzer beállítása, azaz, hogy minden szín pontosan ugyanoda essen. Ma van olyan digitális nyomdagép, ahol ez nem létező probléma.

Másik a festékterhelés. Az a henger hosszirányában zónacsavarokkal kellett beállítani. A gépmester feladata volt.

Ma ez a pdf állományból nyert adatok alapján önbeálló digi gépek is szép számmal léteznek.

Átengedem a terepet most már olyannak, aki ebben járatos.