Könnyű külföldön munkát találni, vagy csak könnyebb, mint Magyarországon?

Pár százezer forint nélkül nem tudsz kimenni.

Egyébként meg hiába van diplomád, ott takarítani fogod a más hányadékát, vagy főzni-mosogatni, legalábbis kezdetben. De később se nagyon fogsz a szakmádban dolgozni, hacsak nem mérnök, programozó vagy orvos vagy, és fel nem tudod magadra hívni a figyelmet.

Na az egy olyan verbális szakma, mint a jogász, vagy a tanár, ráadásul nem ismerik el az itthoni végzettséget. Szerintem szóba se állnak majd veled a szakmában, amíg nem beszéled kb. anyanyelvi szinten a nyelvet, meg nem teszel le sok-sok honosítási meg különbözeti vizsgát, aztán még akkor se biztos.

Hacsak nem futsz be valami Joshi Barat-féle tévésztárként, ahol a nézők mulatságosnak tartják a külföldies kiejtésedet, de hát az meg nem a szakmáról szól elsősorban, hanem a cirkuszról. Meg főként az ismeretségről...

Szerintem ezzel inkább itthon, ha be tudsz futni, ez nem fizet rosszul itthon se. Bár nem tudom, mennyire túltelített a szakma.

Külföldön mint mondtam, ilyen fizikai munkákat fogsz kapni, takarítás, maximum felszolgálás/pincérkedés (ami mondjuk nem olyan rossz, és még itthon se fizet a legrosszabbul). A jó hír, hogy még ezek is sokkal jobban fizetnek, mint itthon a kezdő értelmiségi bér, de arra ne számíts, hogy ebből dőzsölni fogsz ott, elvégre lakni is kell valahol, és az sokat elvisz.

Szerintem a külföld annak tuti, akinek 8 általánosa, vagy valami szakmája van, ahhoz képest amit itthon kapna ezért, az tényleg Hawaii. De szerintem egy tanult embernek egy idő után felmerülnek olyan kérdések kint is, hogy "oké, megélek, de ezért tanultam?"

Nem tudom.

Én itthon dolgozom, és őszintén nem szívesen mennék már lótifutinak más országokba, még ha több a zsé, akkor se.

De akkor már mit érek vele? Ha meg ott nem sikerül, itt hazajövök, és nulla releváns munkatapasztalatom lesz. Én már csak akkor mennék, ha muszáj.

Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie.