Mivel lehet motiválni a dolgozókat?

Engem azzal ha rendszeresen kapok visszajelzést a munkámmal kapcsolatban. Ezzel egyrészt azt éreztetik, hogy fontos számukra amit csinálok, másrészt fontos nekik, ahogy érzem magam és ők is azt akarják hogy ne valaki más, hanem én csináljam meg az adott feladatot.

Az is jó, ha rendszeresen megkérdezik a véleményem, vagy hogy mit hogy látok (bár ezzel nem jó túlzásba esni, mert az embernek nem mindig van konkrét véleménye valamiről és ha úgy kérdezik, rosszul is elsülhet, mármint, hogy a dolgozóból kellemetlen érzést vált ki).

Egyszóval: odafigyeléssel.

A pénz csak rövid távon lendíti meg az embert, szerintem. Hosszútávon a rendszeres odafigyelés a hatékony.

2 vagyok.

Ja és még az sem árt ha értelmét látom annak, ami a munkám által keletkezik.

Javaslom tanulmányozásra Herzberg kéttényezős motivációelméletét (és más elméleteket is).

A fizetés higiéniás tényező, nem az elégedettség, hanem az elégedetlenség forrása. Motiválni motivátorokkal lehet.

Olvasgass, ha menedzsment ambícióid vannak:

[link]

a pénzen kívül? szabadidővel. engem csak az az egy motivál. és 10ből 9 kollégámat ez motiválNÁ. (sajnos a magyar rabszolgahajcsár cégek ezzel nemigen törődnek)

minek a pénz, ha nem tudom elkölteni? ez az egyetlen logikus válasz, ha jobban belegondolsz.

Kezdetnek azzal, hogyna napi 2 óra túlóra van, akkor inkább vegyen fel még egy embert, engem meg hagyjon élni.

Magyarországon hajlamosak elfelejteni azt a tényt a munkáltatók, hogy munka után az emberek élni akarnak és nem csak beállnak a garázsba másnap reggelig töltődni.

Németországban ez a világ legtermészetesebb dolga, sok helyen még ha kéred, akkor sincs túlóra. "Menjél hazafele pihenni, holnap is lesz nap." - Saját tapasztalat.

"hajlamosak elfelejteni azt a tényt a munkáltatók, hogy munka után az emberek élni akarnak és nem csak beállnak a garázsba másnap reggelig töltődni. "

Sajnos a dolgozók is hajlamosak ezt elfelejteni... És inkább k . ssolnak, bevállalják a plusz melót, és nem a főnöknek szólnak be, hanem annaka kollégának akinek van ÉLETE és időben hazamegy! Olyan mintha élveznék a rabszolgasort.