Ti nem vagytok úgy, hogy bármennyit kerestek, akkor se szerettek dolgozni?

Én is hasonlóan vagyok. Volt már úgy hogy nem volt munkahelyem hanem a szülői háztáji gazdaságban tevékenykedtem. Az volt életem legboldogabb időszaka és nem pedig a diplomás állások. Mert szabad voltam.

Nekem még ausztrál vagy amerikai aranymezőkön végzett fémkeresős aranyrög keresés is van a bakancslistámon amit szívesen csinálnák. (A legtöbb külföldi helyen legális). Pedig a tűző napon aranyásónak lenni egyáltalán nem az az úri foglalkozás amit egy légkondis irodában lehet csinálni. Mégis jobban érdekel. Vagyis nem a munkával van bajom.

És az 1. válaszoló is megmondta a lényeget, a napi 6 óra szabadidőt. És gondolom a nap többi részében is a maga ura, munka közben is.

dik

mennyi az idő de a telefonodon mutassad meg more

Én meg szeretem is a szakmám, rosszul sem keresek és olyan karrier lehetőséget fogtam ki, ami ritka, de legalábbis én örülök neki. Szívesen túlórázok, szeretek a munkahelyen lenni, jó fejek a munkatársak és mégis...

Elmondhatatalanul frisztral, hogy heti szinten nettó 5-10 oram jut kikapcsolódásra, amikor nem vagyok fáradt, kész van a házi munka, van elég étel készen es neki láthatok annak, aminek kedvem van..

az aranyásónak:

ezt itt is megcsinálhatod,egyszer találkoztam egy sráccal,aki fémdetektorral járta a földeket meg az erdőket,és sokszor talált is régi ékszereket.épp valami kelta gyűrűket keresett amikor találkoztunk.

Egyszer én is kipróbálnám.