Ez most minimálbér, vagy garantált bérminimum?

Az érettségit igénylő munkakörre nem jár garantált bérminimum, hiszen az érettségi nem szakképzés...

Az, hogy neked milyen szakmád van teljesen másodlagos egész addig, amíg nem szükséges a munkavégzéshez.

"csomagoló munka."

A csomagoló munka betanított munkának számít. Nem igényel középfokú szakképzettséget.

Az megint egy más kérdés, hogy esetleg így akarják kiszűrni a normálisabb munkavállalókat - de maga a csomagolás nem igényel középfokú végzettséget. Nem szakmunka.

Amit kötelesek megadni, az a minimálbér - ha munkaerőt is akarnak, akkor annál azért talán többet adnak. De törvényileg erre a munkára nem kötelező (akkor sem, ha érettségit kértek be).

# 2

Ne terjesszünk hamis információkat, főleg ne hülyeségeket!

Az érettségi NEM emelt szintű végzettség és NEM jár rá semmi!

Az 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet sorolja fel a különböző SZAKMUNKÁKHOZ szükséges képesítéseket, melyek köthetőek a garantált bérminimumhoz. Ha az adott szakmunka a munkakör ÉS a dolgozónak van is róla a rendeletben előírt végzettsége AKKOR jár a garantált bérminimum. Minden más esetben nem.

Szóval ha valamiről gőzünk nincs akkor ne terjesszünk hülyeséget, mert csak összezavarod a kérdezőt aki aztán bolondot csinál magából, amikor kiveri a balhét a hatóságnál vagy a cégnél.

4, fogalmad nincs a dologról, csak mondod, amit a neten magadra szedtél a kamu mindenegybenblogon és társain.

Az  (1)  bekezdésben meghatározottaktól eltérően a  legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú

szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a  teljes munkaidő

teljesítése esetén

Na, ez itt a kormányrendelet.

Szó se volt arról, hogy az érettségi emelt szintű képesítés. Középfokú. Mint minden, amit a középfokú intézményekben szerzel (tudod, gimi, szakközép, szakiskola, szakgimi és társai). Középfokú végzettség (érettségi), középfokú szakképesítés (pl fodrász).

És bizony a munkaügyi ellenőrzés vizsgálja, hogy milyen követelményt támaszt a munkáltató, ahol elvárja a középfokú végzettséget, ehhez köti e feltételt (mint itt érettségihez), ott meg kell adni.

És ne keverd ide a szakmunkákat, mert annak semmi köze a kérdéshez.

Amikor életbe lépett ez a bérminimum rendelet, a munkáltatóknak meg kellett határozniuk, hogy azokban a munkakörökben, melyeket nem rendel egyértelműen középfokú végzettséghez kötendő munkakörnek valamilyen jogszabály, minek minősíti a cég.

Ilyen tipikus példa a sofőr, nehézgépkezelő stb. Állandó gond volt egy darabig. Ezekhez ugyanis elég a 8 általános.

Ha a cég úgy dönt, hogy elvárja hozzá a középfokú végzettséget, akkor köteles megadni a garantált bérminimumot legalább.

Egy kőműves munkakört nem minősíthet ilyen szempontból, hiszen ott jogszabály írja elő, hogy milyen végzettség kell hozzá.

De a kőműves, vagy akár a tetőfedő munkáját segítő "betanított munkás"-nál már joga van eldönteni, hogy kér hozzá valamilyen középfokú végzettséget, vagy sem. A döntése alapján köteles megadni a magasabb fizetést is.

Viszont, egy 8 általánost igénylő szalagmunkát hiába végez egy főiskolán végzett, nem köteles neki a végzettsége miatt megadni a magasabb bért.

Teljes az egyetértésem: Ha a hirdetésben megadta, hogy legalább középfokú végzettség szükséges hozzá, akkor jogosan reklamál a magasabb bérért a dolgozó! Tilos a dolgozó megtévesztése, félrevezetése!

A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának állásfoglalása alapján a következőkre kell

ügyelni:

1. Kettős feltételnek kell érvényesülnie

A törvény, illetve a kormányrendelet kimondja, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú

szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára minimálbérként garantált bérminimum jár.

Első lépésben így minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy ilyen munkakörről van-e szó. Előírhat képzettségi szintet

jogszabály, melyre példa a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet, az 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet, de az egyes foglalkozásokhoz

kapcsolódóan számos egyéb jogszabály is képzési követelményeket fogalmaz meg, ahogyan erre korábbi elemzéseinkben

utaltunk [12/2004. (II. 13.) GKM rendelet: földgázellátásban közreműködő műszaki szakemberek egyes kategóriái, a

személy- és a vagyonvédelem vonatkozásában a 2005. évi CXXXIII. tv.].

Ezen túlmenően képesítési követelményt fogalmazhat meg kollektív szerződés, a munkáltató szabályzata, illetve a

munkáltató gyakorlata is (munkaköri leírás).