Melyiket választanátok?

Akkor nem csak én látom így, de sajnos abszolút nem lehet lebeszélni róla, pedig még az az ismerősöm is kerek szemekkel néz, aki szintén nem annak hírében áll, hogy egy munkahelye van 20 évig..

Sajnos nem tanult ő hozzá eleget, hogy Pesten úgy dolgozzon és éljen, mint újságíró rokonom, mégis "királylányt" akar ott játszani és mindenki hülye, aki próbál neki segíteni. Most épp kirúgták az albiból, és az anyja ahelyett, hogy segített volna neki hazacuccolni, átköltöztette egy szobába. Jelenleg egy szobában lakik..Ne mondja már senki nekem, hogy jó élet ez. És én MINDIG csak okoskodok, meg naivan látom a dolgokat, pedig egy idősek vagyunk csak én már a párom által vett házban élek a párommal és a gyerekünkkel, januártól megyek vissza dolgozni és gyűjtünk egy nagyobb házra a kistesóhoz, a nagy részét pedig csok-kal finanszíroznánk.

Pedig én nem akarok rosszat neki, még azt is mondtam, hogy lakjon itt, de tanulni nem hajlandó, mert kereskedelem mellett nincs idő itthon viszont nem akar pultosként, árufeltöltőként, boschosként dolgozni.

Múltkor küldtem neki irodai munkát Pesten, azt is kifogásolta, neki csak a Westend dukál, de a hitelkeretéből él. Már nem tudom, mit tanácsolhatnék még neki :o

Segíteni szeretnék, de nem hagyja a karácsonyt is egyedül tölti.

Pf, nem értem, miért kell kötözködni.

Tán, ha gyerekkorom óta legjobb barátnőmről van szó, igen is van közöm hozzá.

És ki mondta, hogy felvágok a házzal?

Csak azt mondtam, hogy próbáljuk kialakítani és normális irányba terelni az életünket. Nekem a párom volt olyan, aki normálissá tette ezt. Én szeretnék a barátnőmön IS segíteni. Ha ez neked fáj, nem kell olvasni a kérdést :)