Mennyi a normális és elfogadott nyereségkülönbség a munkáltató és a munkás közt, van egyáltalán ilyen?

Nincs ilyen, a kereslet-kínálat a meghatározó. Ha van egy munkakör, ami rengeteg profitot termel a munkáltatónak, de egy meghirdetett állásra 50x-es túljelentkezés van, akkor nem fog magas bért fizetni, mert mindig lesz aki a 15%-al olcsóbban is megcsinálja.

Egyébként ez gyakori, hogy a munkavállaló úgy érzi, hogy keveset kap a cég bevételeiből, de a részletekkel nem számol:

- a tulajdonos berakta a tőkéjét a cégbe, kockáztatja, el is bukhatja, tehát értelem szerűen magasabb profitra vágyik, mint amit a banktól kapna. Az alkalmazott semmit nem kockázat, ha elbukik a cég, munkanélküli lesz, de nem veszíti el akár a vagyonát (tőkéjét)

- a munkáltató akkor is fizet az alkalmazottnak, ha az valami miatt nem termeli meg az adott hónapban a bérét (például ha a cégnek 2 hónapig nincs megrendelése, akkor a maradék 10 hónapban kell annyit keresni, hogy ki lehessen fizetni)

- lehet, hogy úgy érzed, Te termeled a profitot egy cégnél, mert te győzted meg a vevőt, te javítod meg az ügyfél gépét, te tervezted meg a házát, de egy cégnél rengeteg költség van, amiket azoknak kell megtermelni, akik a "frontvonalban" vannak. Van telephely, fizetni kell a hitelek kamatát, vannak takarítók, irodisták, könyvelő, ügyvédi költség.

Egy szó mint száz, mihez viszonyítod a munkás és a tulajdonos nyereség különbségét, amiből szerinted jobban kellene részesülni?

Összehasonlíthatatlan a két fél nyeresége. Az egyik ugyanis a befektetett tőkéje után, a másik meg a befektetett ideje után kapja a pénzét.

Tegyük fel, te forgatod a hamburgert a McDonaldsomban, amit 300millióért nyitottam. Te keresel az eladott hamburgeren 5Ft-ot, én 100-at. Szerintem még mindig én vagyok alulfizetve...

Etikus?!

A munkáltató és a munkavállaló köt egy munkaszerződést, amelyben világosan le van írva, hogy a munkavállaló mennyi és milyen munkát mennyi pénzért és egyéb juttatásért vállal el.

Hogy a francba jön ide az etika?

Erre mindig azt szoktam mondani, hogyha nem tetszik el lehet menni máshova dolgozni.

Vannak ilyen munkahelyek, amiről te beszélsz, csak az nem a te végzettségeddel van.

Szoftverfejlesztő például, vagy mérnők. Nagyon nagy hiány van belőlük, egy 4-5 éves tapasztalattal 1 millió nettó kezdő fizetés, és ha olyat tud, bizony a bevételből is részesül.

Aki meg szalag mellett melózik 3 műszakban, az nem fog részesedést kapni. Mivel ő helyette van 500 másik.

6-osnak igaza van! Kereslet, kínálat. 500 millióval rendelkező befektető nem sok van (pedig ez nem is olyan komoly összeg, igazából elég kis cégeket lehet csak ebből összehozni). Valószínleg még agysebészből is többet találsz, nem beszélve mondjuk sima orvosokról, mérnökökről, és főleg nem említve gyári munkásokat. Már pedig ha egy állásra 10-en ugranak, akkor nehéz többet keresni vele.

Egyébként olyan dolgokat próbál a kérdező egymáshoz viszonyítani, amik nehezen konvertálhatóak egymásba.

Azt mondod, hogy ha valaki 1000x annyit tesz be, akkor ne keressen 10.000x annyit.

Rendben! Én beleteszek 500 millió forintot. Akkor ha Te beleteszel 160 óra munkát, mi a váltó szám? Én mondjuk keresek egy 10%-ot (ami tőkearányosan nem sok), szerinted mi lenne a korrekt fizetés egy 160 órát dolgozónak.

Mellesleg, amit feszegetsz, hogy a tőke-, és a bérjövedelem között túl nagy a szakadék ismert probléma. Ha jól emlékszem valamikor a 70-es évekig csökkent ez, utána kezdett újra nyílni az olló, manapság meg meglehetősen rosszul állunk mi munkavállalók ezen a téren, de ez jellemzően egy ciklikus folyamat, egy idő után történik valami (pl gazdasági válság, háború, stb), ami rendezi a sorokat.

Ami segíthet, arra kb Németország lehet a jó példa szerintem. Prosperáló gazdasága van, ami kellő mennyiségben tud munkaerőt felszívni, tehát nincs olyan helyzetben, mint itthon, hogy fél megyékben gyakorlatilag nincs munka (ami van, annak is nagy része nem piaci cégeknél). A németeknél komoly ágazati megegyezések vannak a különböző minimális és átlagos fizetésekre nézve, kemény alkuk a munkavállalói képviseletek és a munkáltatók között. Tehát kevésbé tud előállni az a szituáció, amit itthon van, hogy akár diplomás állásokat is lehet minimálbér környékén kínálni, mivel a munkanélküliség miatt 5-en ugranak még ilyen feltételekkel is.