Miért nekem prédikál, hogy mivel jár egy gyerek?

Anyja úgy tesz mintha a gyereket ő akarta volna. Az anyja akarta hogy menjen oda, az anyja fogadta be a gyereket, a testvér szülte a gyereket, és a kérdező van leszólva mert nem viseli el.

És még nem az hogy elnézést kérne a kellemetlenségért, eset biztonságos vezetést vagy valamit kíván, netalántán megköszöni a segítséget, még a kérdező a rossz mert nem tudta magát kipihenni. Ha már bunkó akar lenni anyja, legalább egy füldugót lökött volna oda nekik.

Komolyan, mintha a kérdezőnek tettek volna szívességet azzal, hogy megengedték hogy elvégezze a munkát.

Amúgy valószínűleg az egyik testvért jobban szeretjük helyzet van, esetleg az, hogy te vagy a gyengébb, és te vagy közelebb ezért inkább beléd rúg bele. Gondolj bele. Másik odahajította a gyereket, és te érzed magad rosszul miatta.

Amúgy, ha ilyen családod van, mit veszítesz a kitagadással? :)

Legközelebb ne segíts, több szabadidő, nyugodt pihenés, most akciósan 0% prédikációval. Ne habozzon! Maradjon otthon MOST! ;)

"Mit mondjak, ha legközelebb megint jön panaszkodni a testvéremékre?"

Ezt: -> "megmondtam, hogy sajnálom, hogy ilyen bunkó anyám van, akiben semmi megértés nincs, ott gürizünk nekik, 2 éjszakán át nem alszunk és akkor ezt kapjuk. A testvéremék odaszülik a gyereket anyámék nyakára, a ház körül egy porszemet odébb nem raknak, mi futkozzunk segíteni, én amúgy is miattuk menekültem el onnan, azóta is folyamatosan panaszkodik nekem anyám, hogy mennyire terhes neki ott tartani őket, és akkor ilyeneket vág oda nekem?"

Ezt mondd meg anyád szemébe, de amondó vagyok, hogy anyudnak is már tele van a hócipője a gyerekkel, csak nem meri kimutatni.

Segíteni pedig ezek után nem segítenék semmit sem, az biztos. Ha kérdőre vonnak, akkor mondd meg, hogy egyrészt azért nem segítesz, mert mindig csak a leb@ szást kaptad érte, másrészt ott lakik a testvéred, ha már egy büdös forintot nem fizet be semmibe, akkor az a minimum, hogy ő segít mindenben, és nem ti, akiknek külön életük van, és nem ti nyomtatok a szüleid nyakára egy gyereket.

Ha anyud még ezek után is támad, akkor én a vele való kapcsolatot is leredukálnám, aztán ha segítség kell, akkor szimplán közölném, hogy ott a testvéred, ott lakik ingyen a nyakukon, ideje törleszteni neki is.

Mellesleg ez a gyerek pár év múlva iszonyat büntetés lesz neki. Ordít a gyerekről, hogy azért ilyen, mert a saját anyja sz@rik rá szó szerint, és inkább megvesz neki mindent, csak maradjon kussban. Szánalmas a testvéred, és egyáltalán nem való anyának.

A testvéred többi húzását (eltitlkolt terhesség, megcsalás, stb) meg nem is véleményezem, mert kitiltanak az oldalról.

Szerintem azért ilyen anyud, mert nem mer a testvérednek ellent mondani, mert fél, hogy rossz anyának/nagymamának lesz titulálva. Ha neked panaszkodik a testvéredre meg a gyerekre, otthon meg pont az ellenkezőjét csinálja, az teljes egészében ezt mutatja. Szerintem anyudnak is elege van már a helyzetből, de nem akarja, hogy rossz nagymama legyen, nem akarja, hogy a testvéred esetleg megvonja tőle az unokát.

Viszont ez a végtelenségig nem mehet, gondolom ezt anyud is tudja. Ülj le vele négyszemközt beszélgetni, hogy a testvéred vagy belead a közösbe ÉS kiveszi a részét mindenből (segítés, takarítás, stb.), vagy X hét áll rendelkezésére, hogy elköltözzön. Mondd meg anyudnak, hogy ez így nagyon nem megy, hogy nem segít semmiben, a közösbe nem ad bele, a gyereket, akit nem nevel sehogy sem, meg lepasszolja a nagyszülőknek míg a testvéred pasizik. Úgy viselkedik a testvéred mint valami éretlen, könnyűvérű 15 éves csitrin nagyon nem felnőtt agyilag.

A gyerek is azért ilyen, mert nem kap semmilyen törődést, szeretetet az anyjától. Ez a szerencsétlen gyerek még azzal is sokkal jobban járna, ha anyudék magukhoz vennék, hogy ők nevelik fel, tesód meg mehet albérletbe, aztán tart pasizhat ahogy akar, tartsa el magát, de onnantól ne számítson a szüleidre, ha már ezt tette egy gyerekkel. Lerí a gyerekről, hogy figyelemhiányos, szimplán azt akarja, hogy a barom anyja foglalkozzon már vele.

Fogjatok össze anyuddal és tegyetek valamit a testvéred ellen, mert ő sem folytathatja tovább ezt a léhűtő, felelőtlen életet. Ha ez így marad, a gyerek nem csak neki, de a te szüleidnek is egy hatalmas büntetés lesz évek múlva.

Itt nem csak a testvéreddel van nagy gond, hanem anyáddal is.

Anyád sem normális, hogy ilyen szinten elnézte, hogy a testvéred odanyomott a nyakukra egy kölköt, majd még nem hogy nem segít semmiben, de még fizetni se fizet semmit, plusz a gyereket még odavarrta anyád nyakára. Így anyudnak és apudnak szó szerint 2 gyereket kell eltartaniuk.

A ház gondolom a szüleidé. Ha ők nem tesznek a kialakult helyzet ellen semmit, akkor te nem sokat tudsz tenni. Segíteni viszont én ezek után nem segítenék semmiben. Ritka gerinctelen dolog egy szülőtől és taplóság, hogy az egyik gyerekének a segítőkészségét kihasználja, a másiknak meg mindent elnéz és él mint marci hevesen.

Én megmondanám kerek-perec, hogy a segítségedet felejtsék el addig, amíg egyrészt meg nem tanulják megbecsülni, másrészt amíg a testvéred ingyen lébecol otthon a szüleid pénzén úgy, hogy tőle nem is kérnek semmilyen segítséget sem.

Egyszerűen ha segítséget kérnek, nemet kell mondani és kész. Nektek is van saját életetek, és a szüleidnek is muszáj lesz megtanulniuk, hogy nem csak a nagyobbik gyerek létezik, ha segítségről van szó. itt az ideje, hogy a felelőtlen, és anyukának rohadtul nem való hugicád is kivegye a részét a házimunkából, meg a fizetni valókból. Aztán ha nem tetszik, el lehet költözni, és akkor már muszáj lesz neki a gyerekkel foglalkoznia, mert nem lesz ott anyud, aki ingyen óvodát biztosít addig, amíg a testvéred pasik után futkos. Amondó vagyok, hogy a testvéred nem is akarta a gyereket, így inkább "odaadta" anyudnak. A gyerek tényleg nem tehet semmiről, és anyud legalább próbál neki minél több szeretetet adni, de anyud persze nem tudja sajnos pótolni az "igazi" anyuka szerepét, mert mégsem ő a gyerek igazi anyja. Itt a testvéredet kéne alaposan megregulázni, anyudnak meg fel kell nyitni a szemét, hogy belássa, hogy a testvéreddel kapcsolatban nem dughatja a fejét az örökké valóságig a homokba.

El kell zavarni albérletbe, akkor majd megtudja, milyen 1 fizetésből eltartani egy gyereket és vezetni a háztartást. Amíg anyudék kiszolgálják, mint valami csecsemőt, és adják alá a lovat azzal, hogy ingyen óvodát biztosítanak a gyereknek, addig nem lesz változás. Anyud apuddal álljanak a sarkukra!

Ha meg nem hajlandóak érdemben semmit sem tenni, csak panaszkodnak, akkor biztos, hogy a látogatások számát is lecsökkenteném. Egyék meg amit főztek.

Én egészen máshogy látom. A tesód szar helyzetbe került, az anyukádék segítenek neki az otthonlakással. Nem látsz bele a kapcsolatukba, nem tudod miért hagyta ott a gyerek apját, ha csak nem lehúzni akarta pénzzel, akkor jobb is, hogy ott merfe hagyni és nem tőle akar függni egy életen át.

A szüleid segítenek neki, te mint idősebb testvér mivel támogatod?

Egy másféléves gyerek nagyon nehéz eset is tud lenni, jó lenne, ha átlátogatnál a gyereknevelés részbe okosodni. Ebben a korban még nem hisztiznek, nem beszélnek, szerencsétlen gyerkőc nem tudja hogyan kifejezni az érzéseit, ez a kor nehéz neki, a körülményektől függetlenül.

Az, hogy anyukád segít a tesódnak, csak annyiban érint téged, hogy a ket segítség egálban legyen. Gondolom te is lakhatnál ott, csak nem akarsz. Anyukád máshogy segít neked, helyet biztosít a háziállatodnak. Nem írtad, hogy mi az, de lehet, hogy fél tőle, vagy sok bosszúságot okoz neki, legalább annyit, mint egy gyerek. Ha valami vadászgöreny vagy gyík, akkor a megtűrése lehet nehéz, ha kutya vagy macska, akkor vele jár egy rakás kellemetlenség.

Az pedig a minimum, hogy amikor kell, segítetek a szüleidnek abban, amit nem tudnak elvégezni. A tesód is és te is. Gondolom ő sem csak mereszti a fenekét otthon, hanem takarít rendet rak, rendezi a kertet, a munka és a gyerek mellett. Egyébként, ha nem is egész napra, de pár órára be lehetne adni bölcsibe, egy egy délelőtt jót tenne neki, és mindenkinek.

Az senkit nemérdekel, hogy hogy fogtok utazni 4 órát, ez a legkevesebb baja a családnak, én is csúnyán néztem volna, ha nekiállsz panaszkodni. Mintha egy amputált lábúnak mondanád, hogy szorít a cipőd.

Egyébként szerintem örülnek a babának és az ottlakásnak is a szüleid, a környezetemben mindenki igyekszik nem kettesben maradni a hétköznapokban a férjével idős korban. Ennyi idő után nehéz egy házasság, nem olyan élvezet a másik társasága. Gondolom nyugdíjasok, nehéz kitölteni a napokat.