Így hogy váljak?

Mit csináljak, ha már beteg vagyok teljesen lelkileg a depressziós férjemtől, de nincs lehetőségem anyagi okok miatt elválni? És nem is lesz. Én még csak elmennék akármilyen körülmények közé, de a két gyerekemmel nem szeretném megtenni ezt. Az apjuktól se szeretném őket elválasztani, tehát maradna az, hogy még így is nagyon sokat kellene találkoznunk. Menjek nélkülük, őket meg hagyjam az apjukra? Imádják őt amúgy, mert én vagyok a csúnya szigorú néni, az apjuk meg egy puha p. sose szól rájuk. Vagy marad a pia meg a nyugtatók? Vagy kezdjek valamiféle elkerülésbe, próbáljak programokat szervezni magunknak, hogy minél kevesebbet kelljen egymás fejét nézni? Vagy már arra is gondoltam, hogy egyszerűen behazudom, hogy megcsaltam, és akkor ő maga nem akar már együtt élni. De mi van, ha még így is együtt akar maradni a gyerekek miatt, és akkor még emiatt is hallgathatom a pampogást? Nincs más kilátásban, nem is akarok senkit. A legfőbb gond, hogy ha együtt élünk, akkor szexelni kell vele, mert ha nem fekszek alá, akkor még az alapnál is elviselhetetlenebb. Lehet másnak ez egy egyértelmű helyzet,de nekem nem, ezért kérdezek itt, ha emiatt szerencsétlen vagyok, hát vállalom.