Jézus "Isten"? Volt e olyan kijelentése ami esetleg ezt támasztja alá?

A fejem belefájdul ebbe az értelmetlen vitába. Mi keresztyének valljuk, Jézusban maga a teremtő Isten lett emberré. A Jehova tanúi ezt tagadják. Tehát mi keresztyének nem ugyan azt az Istent imádjuk, mint Jehova tanúi. Ergo nem vagyunk velük testvérek az Úrban. Ők higgyenek amit akarnak, mi is hisszük, amit akarunk. Ők kérdeztek, mi válaszoltunk. Részemről a vita lezárva.

A Jézusba vetett hit reményt ad.

Kedves 39-es válaszoló!

Örülnék, ha elmondanád, kiről szól még ez a szakasz a Krisztuson kívül: ""Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.""

Annál is inkább, mivel az apostol egyértelműen Jézusra vonatkoztatja ezt.

Én nem "kimagyarázok" és "kiforgatok", hanem beszélgetek, eszmét cserélek. Sajnálom, ha téged ez felbosszant.

Valóban igaz, hogy a Fiú azonos természetű, mint az Atya, és az is igaz, hogy az Atya felette áll neki. Továbbá az is igaz, hogy mi bizony Szellemtől születtünk újjá, ez szükséges is, ennélkül senki nem léphet be az Isten királyságába, ez Jézus tanítása. Ugyanabból az isteni természetből részesedünk, azzal leszünk teljesek (Kol.2:9-10), amit Jézus is az Atya akaratából kapott meg (Kol.1:19). Nincs különbség, csak így lehetünk testvérek Jézussal, aki az elsőszülött sok atyafi közül.

Az Isten fia és az Isten nem zárja ki egymást.Tehát Jézus nem javította ki őket:D

"Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható)"-hoppá azokat Isteneknek mondja?Milyen érdekes.Ezt viszont kijelenti Jézus

Vagyis: a te trónod az Isten. Nem szól "egyik" isten a "másikhoz" úgy, hogy "Ó, Isten!"

Én megkérdeznék egy bibliakutatót inkább,mint hogy ilyen maguk szája ize szerint Bibliát magyarázó,kiforgató embereket.

Továbbá nem reagálok ilyen gyümölcstelen vitára.

Aki abban akar hinni,hogy Jézus nem Isten ugyse győzi meg az ember.De gyümölcsérői ismerik meg a fát.

Látni is rajtatok a sok kísérő jelet, csodát,Szent Szellem személyének hatalmas erejét....

Kedves 43-as válaszoló!

Értem, tehát ha azt mondom, hogy "a Józsi" és hogy "a Józsi fia" az szerinted ugyanaz...

""Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn"" Bizony isteneknek mondja az írás a Mindenható szellemi fiait, sőt néha még az embereket is. Pl. Mózesnek azt igéri, ""Istenévé (Elohim) teszlek téged a Faraónak, Áron pedig, a te atyádfia, szószólód lészen.""; továbbá a törvényben ezt olvassuk: ""A bírákat (elohim) ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd."", stb.

Szerintem nem érdemes emberektől, bibliakutatóktól kérdezősködni, hiszen a szenteket maga Isten tanítja, úgyhogy ha tényleg érdekel, nézz utána magad az eredeti szövegeknek, pl. itt: [link]

A rám vonatkozó többesszámot nemigazán értem, sejtem ugyan, kikkel veszel egy kalap alá, de ki kell ábrándítsalak, nem vagyok, sosem is voltam JT. Nagyon sok dologban vitázom velük is, semmi közöm hozzájuk. Ezt csak a tisztánlátás kedvéért mondom.

41-es!

" Mi keresztyének valljuk, Jézusban maga a teremtő Isten lett emberré."

Előre leszögezném én is, hogy nem vagyok Jehova Tanúja, és soha nem is voltam, de nem is leszek.

De egy kicsit gondolj bele...Hogyan szólt magához az égből, hogy ő az én szeretett fiam, őreá hallgassatok?

Saját magához imádkozott nap, mint nap?

Ő és az Atya eggyek, de éppúgy talán, ahogy Krisztus és az őt követői szintén eggyek. De attól, hogy én egy akaraton, egy lelkülettel vagyok irántad és te énirántam, ahogy esetleg feláldoznám érted magam, ahogy te is magadat értem gondolkodás nélkűl, és mindenben egy akaraton is lennénk, akkor ahogy én tebenned, te énbennem lennél, de nem lennék én te, sem te én.

Ahogy a feleségem énbennem, én a feleségemben vagyok. Amit itt ő ír, én írom, amit én írok, ő írja. De én mégsem ő vagyok és ő sem én. Egy akaraton, és egy lelkülettel vagyunk minden téren.

Üdv: L

(Filippi 2:5-6) "Őrizzétek meg magatokban ezt a gondolkodásmódot, amely már Krisztus Jézusban is megvolt, aki, noha Isten formájában létezett, nem foglalkozott az elbitorlás gondolatával, tudniillik azzal, hogy Istennel egyenlő legyen."

Nos, míg ti egész nap (jó esetben) kellő türelemmel eszmét cseréltetek, addig én dolgoztam, így kicsit lemaradtam. De röviden válaszolnék a főbb háromságot állítólagosan támogató érvekre, mint Jehova Tanúja. Persze nagyon tetszik nekem ez a munyamunya nevű valaki, aki hősiesen kiáll bizonyos tévtanok ellen, melyek erőteljesen jellemzik a magát kereszténységnek nevező világot.

Természetesen az idézet az Új Világ fordításból van. Miért így fordítják? Mint említettem már, sok más fordítás a világban hasonló értelemben adja vissza, mint mi - ebben sem egységesek a fordítók. Miért nem? Azért, mert némelyeket kevésbé érdekel a szövegkörnyezet és a Biblia egész tanítása a témában, mint a teológiai elfogultság, mely akkor érvényesül, mikor a görög eredeti lehetőséget teremt nyelvtanilag helyes többféle értelmezésre.

A Károli szerint így hangzik: "az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, a ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő."

A Katolikusban ez olvasható: "az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell."

Az ÚV miért más? Gondolkozz el a következőn:

Melyik gondolat illik bele a szövegkörnyezetbe? Az 5. vers azt tanácsolja a keresztényeknek, hogy az ott említett területen utánozzák Krisztust. Vajon felszólíthatók arra, hogy 'ne zsákmánynak', hanem jogosnak tekintsék 'azt, hogy Istennel egyenlők'? Semmiképpen sem! Viszont utánozni tudnak valakit, aki "nem foglalkozott az elbitorlás gondolatával, tudniillik azzal, hogy Istennel egyenlő legyen" (ÚV).

Ki állította valaha is, hogy BÁRKI olyan lehet, mint a Mindenható Isten?! (Vesd össze: 1Mózes 3:5. - FONTOS!)

Nem éppen Sátán volt az, aki ezzel vezette meg az embert?

Ez a fordítás azzal is összhangban van, amit maga Jézus Krisztus mondott: "az Atya nagyobb nálam" (Ján 14:28).

"Nem azt, mondtam, hogy a legtöbb mai egyháznak nem fér bele a tanításába, hanem arra akartam utalni, hogy már akkor jelen voltak a jehova tanúihoz hasonló tévtanítók, akik tagadták Jézus istenségét és az általuk készített másolatokból kihagyták azt, ami nekik nem tetszett."

Valójában a hamisításra való komolyabb próbálkozások csak azután születtek, miután a hitehagyás komolyabb méreteket öltött - a második század második felétől. Valahol olvastam, hogy ha nem tévedek, a szóban forgó betoldás ettől későbbi.

"Pont azért mindenható mert le tudja alacsonyítani magát:D"

És meg is tudja ölni magát?! Vagy Jézus halála nem volt igazi? Ha mégis meghalt, akkor ott a kérdés, hogy a Mindenható Isten, az Atya, akiről a Biblia azt állítja, hogy Ő "nem halhat meg", hogyan halhatott meg mégis?

Ki az, aki azt meri állítani, hogy a mindenben tökéletes, örökkévaló, se kezdettel, se véggel nem rendelkező hallhatatlan Isten meghalt a földön?

Ezen az sem változtat, hogy a háromság azt vallja, hogy Jézus egy különálló személyiség az egy istenségen belül, mert a fő tulajdonságait tekintve viszont egyértelműen kimondja, hogy a Mindenható Istennel, Jehovával megegyezőek. Jehova egyértelműen és kétséget kizáróan HALHATATLAN volt a múltban is mindenkor és a jövőben is az lesz mindenkor, Jézus pedig a váltsághaláláig nyilvánvalóan NEM! Később, a feltámasztása után kapott csak halhatatlanságot Istentől.

"Jézusról nincs olyan feljegyzés a Bibliában, melyben pontosan azt mondta volna, “Én vagyok Isten”. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem állította, hogy ő Isten. Például Jézus ezt mondta a János 10:30-ban: “Én és az Atya egy vagyunk.”"

Amikor Jézus ezt mondta: "Én és az Atya egy vagyunk", vajon arra gondolt, hogy egymással azonosak valamiféle háromságistenben? A háromság néhány szószólója ezt állítja. De a János 17:21, 22-ben Jézus így imádkozott a követőiért: "mindnyájan egyek legyenek", majd hozzátette: "egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk." Az "egy" kifejezésére itt ugyanazt a görög szót (hen) használta mindegyik esetben. Jézus tanítványai nyilván nem részei a háromságnak. De úgy, mint Isten és Krisztus, ők is egyek az Atyával és a Fiúval a szándék tekintetében.

A zsidók hamis vádjára, miszerint egyenlővé teszi magát Istennel, így érvelt:

"Nincs-e megírva a Törvényetekben: »Én mondtam: ,Istenek vagytok.’« Ha »isteneknek« nevezte azokat, akik ellen az Isten szava szólt — és az Írás nem tehető semmissé —, akkor nekem, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, azt mondjátok: »Káromlást szólsz«, mert azt mondtam: az Isten Fia vagyok?"

Jézusnak nem azt kellett volna mondania a mondata második felében őszintén és becsületesen - ha valóban egy elképzelt háromság tagja -, hogy "... akkor nekem, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, és a Mindenhatóval valóban 'egyek' vagyunk a szentháromság szerint hatalomban, stb., stb., nem sokkal inkább kijár az a megtisztelő cím, hogy 'Isten'?"

De ehelyett Jézus egészen mást fogalmazott meg! Nem furcsa?

"A következő versekben Jézus nem javítja ki a zsidókat, nem mondja, hogy “Nem teszem magam Istenné.”"

Ezt már nagyon sokszor hallottam "érvként", pedig ez csak egy negatív érvelés, ami nem jó semmire.

"Van még egy példa a János 8:58-ban, itt Jézus azt mondta a zsidóknak: “Bizony, bizony, mondom néktek, mielőtt Ábrahám lett volna: én vagyok.” Ezt hallva a zsidók köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust (János 8:59)."

Miért nem idézitek a TELJES TÖRTÉNETET, miért mindig csak a végét? Csak nem azért, mert féligazsággal lehet csak úgymond "bizonyítani" az álláspontotokat? Nézzük csak meg az előzményeket?

A zsidók kérdése (57. vers), amelyre Jézus válaszolt, az életkorára, és nem a kilétére vonatkozott. Jézus tehát logikusan a korával, létezésének hosszával válaszolt.

Az A Grammar of the Greek New Testament in the Light of Historical Research című könyvében A. T. Robertson ezt írja: "Az (ei·mi′) ige... Olykor, mint ez esetben (e·gó′ ei·mi′), más igékhez hasonlóan, állítmányként létezést fejez ki (Ján 8:58)" (Nashville, Tenn.; 1934, 394. o.).

Érdekes módon még soha nem próbálták meg az e·gó′ ei·mi′-t mint címet a szent szellemre alkalmazni, pedig a háromság dogma szerint a szent szellem ugyanolyan "teljes értékű Isten", mint Jézus.

Zsidók 1:8

Az ÚRB ezt mondja: "a Fiúról így szól: »A te trónusod örökké megáll, ó Isten.«"

Az ÚV azonban így fordítja: "De a Fiúról (ezt mondja): »Az Isten a trónod örökkön-örökké.«" (A Szep. ugyanezt a gondolatot közvetíti.)

Melyik fordítás van összhangban a szövegkörnyezettel? Az előző versekből megtudjuk, hogy Isten a beszélő, tehát nem ő a megszólított. A következő vers ezt a kifejezést használja: "az Isten, a te Istened", ami rámutat, hogy a megszólított nem a legfelségesebb Isten, hanem ennek az Istennek az egyik imádója. A Héberek 1:8 a Zsoltárok 45:7 (45:6, ÚV) szavait idézi, amely eredetileg Izrael egyik emberi királyához szólt. Ennek a zsoltárnak az írója nyilvánvalóan nem nézte azt az emberi királyt a mindenható Istennek. Ehelyett a Zsoltárok 45:7 ÚRB szerint így hangzik: "Trónod Istentől való." (A Kám. úgy írja, hogy "Isteni széked".) Salamonról — feltehetően ő volt a 45. zsoltárban megszólított király — azt mondták, hogy "leült Jehova trónjára" (1Krón 29:23, ÚV). Azzal összhangban, hogy Isten a ’trónja’, vagyis forrása és fenntartója Krisztus királyságának, a Dániel 7:13, 14 és a Lukács 1:32 rámutat, hogy a hatalmat Isten adományozta Krisztusnak.

Tehát még ez is egy, a háromság hamis tana érdekében félrefordított vers - van ilyen jó néhány sajnos!

"A Jelenések könyvéből egy angyal azt parancsolta János apostolnak, hogy egyedül Istent imádja (Jelenések 19:10). Az Igében számos helyen Jézust imádják (Máté 2:11; 14:33;28:9,17; Lukács 24:52; János 9:38)."

Itt a félremagyarázást annak a szónak az egyoldalú, szűk látókörű értelmezése okozza, amivel az "imád" és "hódol" szavakat is leírják!

Már azzal a mondatoddal is elég jól helyre lehet tenni a kérdést, amit a hozzászólásod (# 34/46 - 17:27) végén írtál:

"Mt 14,33:" A hajóban lévők térdreborulva imádták,ezt mondták neki:valóban Isten fia vagy!"

Na most, hogy van ez? Tudjuk, hogy Jézus maga is imádott egy Istent, aminek gyakran hangot is adott. Máté itt idéz olyanokat, akik állítólag Jézus "imádták", pedig Ő maga is egy másik Istent imádott. Hogy van ez akkor? Két Istent imádtak a tanítványok???

Szó sincs róla! Először is azt kell megértenünk, hogy mit értettek a Bibliaírók az imádat alatt. A görög pro·szkü·ne′ó szót használták. Egy bibliai szótár leírása szerint ez a szó betű szerint azt jelenti, hogy ’a tisztelet jeleként vagy hódolattal adózva kezet csókol valakinek’ (Unger’s Bible Dictionary). W. E. Vine egy műben azt írja, hogy a szó "a tiszteletadás megnyilvánulására utal, akár ember..., akár Isten felé irányul is ez a tisztelet" (An Expository Dictionary of New Testament Words). A bibliai időkben a pro·szkü·ne′ó jelentése gyakran arra is kiterjedt, amikor valaki ténylegesen meghajolt egy magas állásban lévő személy előtt.

Lássuk például Jézusnak azt a példázatát, amely egy rabszolgáról szól, aki képtelen volt visszafizetni urának egy igen nagy pénzösszeget. Ebben a példázatban ennek a görög szónak az egyik alakja szerepel, és a Vida fordítás szövegezésében így olvasható ez a gondolat: "Leborult ekkor a rabszolga, imádva - a pro·szkü·ne′ó egyik alakja - (hódolattal) kérlelte (a királyt), ezt mondva neki: légy hosszútűrő irántam és mindent megfizetek neked" (Máté 18:26). Vajon ez azt jelenti, hogy amit ez a férfi tett, az bálványimádás volt? Egyáltalán nem. Csupán kifejezésre juttatta azt a hódolatot és tiszteletet, ami a királyt, azaz urát és feljebbvalóját megilleti.

Még sok ilyen használata van a Szentírásban e szónak, de érdekes, hogy amikor a háromságot kell nekik támogatniuk, akkor erről nem beszélnek. Ez szégyen!

Jézus az Isten Fia.

Mikor megkísértette Sátán, hogy boruljon le előtte, és imádja, Jézus azt mondta neki, hogy "az Istent imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot."

De itt van néhány Bibliavers, amely kijelenti, hogy Jézus az Isten Fia:

Az Isten Fia azért vált nyilvánvalóvá, hogy lerontsa az Ördög munkáit. (1János 3:8)

Aki vallja, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, azzal az Isten egységben marad, ő pedig egységben az Istennel. (1János 4:15)

5 Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia? (1János 5:5)

Nátánael így válaszolt neki: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya˝. (János 1:49)

Akkor az Ördög magával vitte őt a szent városba, odaállította a templom párkányára, és ezt mondta neki: „Ha Isten fia vagy, vesd le magadat; mert meg van írva: »Parancsot ad felőled angyalainak, és tenyerükön fognak hordozni, hogy soha ne üsd kőbe a lábad.«” (Máté 4:5,6)

És azonnal elkezdte prédikálni a zsinagógákban Jézust, hogy Ő az Isten Fia (Apostolok Cselekedetei 9:20)

Van még több bizonyíték is...