Igaz az hogy a bálnáknak, a cetféléknek és az úszólábúaknak az elülső uszonyaiban emberi kézre emlékeztető kar- csukló- és ujjcsontok találhatók?

Igaz, az őseik szárazföldi emlősök voltak szokásos szárazföldi ujjas lábakkal szóval sok hasonlóságot mutatnak velük. Konkrétan a párosujjú patások rendjébe tartoznak, legközelebbi rokonaik a vízilovak.

[link]

A úszólábúak meg a kutyaalkatúakhoz:

[link]

Tevenyereggyartohoz csatlakozva:

alapvetően minden szárazföldi gerinces lábai azonos "prototípusból" állnak, a különbségek csupán a törzsfejlődésből adódnak. De minden csontos megtalálható vagy megfeleltethető a mi csontjainkkal is.

Néhány példa:

A lovak lába eleinte ugynaúgy 5 ujjú volt, akár a miénk, de a menekülő, gyorsaságra alapuló életmód miatt ez leredukálódott először 3-ra, majd 1-re. A középső (III-as) ujjukon járnak jelenleg, a II-es és IV-es ujjaikból csak maradványcsontok maradtak fent. A szarugesztenyéik pedig az ujjpárnák maradványai.

Hasonlóképp történ ez a párosujjú-patások rendjével.

A kutyák nem rendelkeznek kulcscsonttal, de az azonos funkciójú izmok tapadási és eredési helyén megtalálható egy ennek megfeleltethető porcos-inas képlet: insectio clavicularis.

A madarak szárnya valódi mellső láb, rendelkeznek felkar és alkarcsontokkal, illetve néhány ujjcsonttal is. A síp és lábszárcsontjuk egybefort, egyszerűsödött.

Ennek oka az a közös ős, mely elsőként hódította meg a szárazföldet a gerincesek törzséből, s vagyunk leszármazottai, mint kétéltűek, hüllők, emlősök. Távoli rokonaink (de nem őseink soraiból valók!) a bojtos úszójú halak, amelyeknek mellső uszonyaiban is a kézcsontocskákhoz hasonló képletek találhatóak. Nagy valószínűséggel hozzájuk hasonló állatokra lehet visszavezetni a szárazföldi gerinceseket.