Non profit szervezet alapításának mik a feltételei?

Szia! Bár nem tanulmányoztam betűről betűre végig ezt az oldalt, de szerintem te itt biztosan találsz majd hasznos – számodra komoly segítséget jelentő – információkat. Sok sikert kívánok.

[link]

Az alapítás feltételeit elsősorban a választott forma határozza meg. Non-profit szervezet lehet egyesület, alapítvány, de akár non-profit cég (bt., kft.) is lehet.

A legegyszerűbb az egyesületet létrehozni, itt nincs pl. előírt alaptőke, nem szükséges ügyvédi közreműködés. Ami szükséges: legalább 10 tag, aki elhatározza, hogy milyen célok, milyen szabályok szerint akar működni. Az egyesülési jogról szóló törvény alapján el kell készíteni az alapszabályt, össze kell hívni az alakuló közgyűlést, ott el kell fogadni az alapszabályt, majd a gyűlés jegyzőkönyvét, az elfogadott alapszabály egységes szerkezetű példányát, a szükséges nyilatkozatokat valamint a nyilvántartásba vételi kérelmet el kell küldeni a székhely szerint illetékes megyei polgáriperes bírósághoz (NEM a cégbírósághoz). Ezt követően a bíróság szinte biztosan egy hiánypótló határozatot hoz, amelyben leírja, hogy mi hiányzik az alapszabályból, mit kell javítani benne. Ezt egy újabb közgyűlés összehívásával pótoljátok, a gyűlés jegyzőkönyvét, és a módosított alapszabályt a módosítási kérelem benyújtásával együtt megkülditek az előírt határidőn belül a bíróságnak. Ezt követően a bíróság nyilvántartásba vesz. Ha jogerőssé válik a nyilvántartásba vételi határozat, akkor utána lehet menni a közjegyzőhöz aláírási címpéldányért, az APEH-hoz adószámért, a bankba bankszámlát nyitni. Be kell jelentkezni a KSH-hoz illetve a helyi önkormányzathoz (iparűzési adó miatt). Az alakulással kapcsolatosan további teendő nem igazán van. Ennek költsége az utánajárás, a közjegyzői címpéldány (2-3e Ft), illetve ha a bank kér minimális nyitóegyenleget, azt is rendelkezésre kell bocsátani. Ha nincs meghatározva alapítási vagyon vagy alaptőke, akkor szükségszerű, hogy a bíróság lássa, miből tartja fenn magát a szervezet (pl. tagdíj).

Emellett - ha nincs gazdasági ismeretekben jártas személy - szükséges, de nem kötelező könyvelőt keresni. Mert el kell készíteni az egyesület számviteli politikáját, költségvetési tervét, létre kell hozni a leltárszabályzatot, iratkezelési rendet. (Ha nincs könyvelő, aki ebben segít, akkor saját magatok által.)

Ha van könyvelő annak havi 3-5e Ft-os költségével számolni kell (vagy több is, forgalomtól függően.)

Alapítvány esetén előírás, hogy az alapítónak 100.000 Ft-os vagyoni hozzájárulást kell tennie, tehát az alakuló közgyűlést követően a jegyzőkönyvvel és az alapszabállyal együtt be kell menni a bankba, és kell nyitni egy függő számlát (amit nem használhatsz addig, ameddig az alapítványt be nem jegyzik) és a vagyoni hozzájárulást be kell rá fizetni.

Kicsit kötöttebb forma, mint az egyesület, vannak speciális szabályai az alapítványnak, de ugyanúgy történik a nyilvántartásba vétele, mint az egyesületnél.

A fenti két kategória szigorúbb formái a közhasznú vagy kiemelten közhasznú státusz. Ezen szervezetek esetén többletjogok mellett többletkötelezettségek is vannak, ugyanis ha közhasznú vagy kiemelten közhasznú státuszt kérsz, akkor az egyesülésről szóló törvény mellett a közhasznú szervezetekről szóló törvény előírásait is be kell tartani az alapszabályban (összeférhetetlenség, átláthatóság stb.) Érdemes utánaolvasni.

Kiemelten közhasznú szervezet akkor lehetsz, ha az önkormányzattal együttműködést kötsz, és valamely kötelező feladatát átvállalod.

Közhasznú társasági formát (már nem kht-t, hanem nonprofit bt.-t vagy nonprofit kft-t) pedig a nem nonprofit szervezet alapítási szabályai szerint alapíthatsz.