Miért nem maradnak meg a növényeim?

Vácon már mértek szikes vizet egy korábbi esetben, meg is lepett, a szikességet az Alföldhöz kapcsolná az ember. A szikes víz nem simán kemény, hanem nátriummal terhelt. Viszont mint írtam az lenne a lényeg, hogy nálad most mennyi a GH-kH, ahogy a növényi probléma is nálad jelentkezik. A boltban vehettél volna egy neptun tesztet is, pár százas tétel és nincs a dilemma.

A TF jó, a liqui szintén, az easy megjárja, a lednél a lumen többet mond, az ionvíz ekkora űrmértékben pazarlás-gyanús. A gyanta még benn van?

Vettél cryptót…nekik van bajuk a vízkémiák közti átállással, ahogy fentebb elhangzott, na meg többnyire víz fölött nevelt levélzettel árulják. Sanszos, hogy ezért a friss ültetés foszlása. A régi növényekkel mi a helyzet?

A kH 12 GH 17-19 vállalható és közel sem olyan kemény, mint sok más településen + nem szikes. Kémiai szűrésre valóban nincs szükség csak indokolt esetben. A toboz vmelyest savasít és színez, de lágyítást nem várnék tőle. Az ionvíztől igen, de az hosszú távon drága játék.

Nem írtál a korábbi kérdésemre, hogy mekkora a lakóállomány és hogy milyen táppal próbálkoztál közvetlenül ezelőtt. Meg egy növénytársítás is informatív lenne. Így erre azt tudom mondani, hogy az anubiasok problémája lehet kevés foszfát, vagy túl sok vas (akár csapvízből is), ezek szoktak hasonlót produkálni. Az új cryptonak meg adj időt.

A botia és a gibbiceps nem a te méreted, ha nem tudsz nagyobb helyet biztosítani akkor a halak érdekében keress nekik méltó helyet. Egy 200 literes ált 100 centi hosszú ezek a halak 30+ hosszúak lesznek kifejletten. Irreális. A sziámi meg határeset lenne mert kisebb csapatban lenne tartandó. Azért csak lenne, mert a két belső szűrő egyértelműen kevés lesz nekik, és nem a vízforgatás miatt, hanem mert több liter töltet kell ekkora víztömeg méregtelenítéséhez. Szerezd be azt a külső szűrőt minél előbb és járasd együtt a belsőkkel hetekig.

[link]

[link]