Hogyan hívják a hüllőknél a pár 2 tagját?

Megpróbálok általános dolgok mellett egy-két érdekesebb dolgot is írni. Bocsi ha hosszú lesz.

A hüllők (gyíkok, kígyók, teknősök, hidasgyíkok…) nem igazán szoktak vigyázni a tojásokra, a tartós párválasztás is ritka (hirtelen példát se tudok írni rá) szóval rendszerint csak simán hím és nőstény van.

Krokodilféléknél szoktak anyaként hivatkozni a nőstényre mikor tojásai/ kicsinyei vannak mert ők szoktak vigyázni a fészekre, segítenek a kikelő kicsiknek kijutni, egy darabig (azt hiszem akár egy évig, de gondolom ez fajfüggő is) vigyáznak rájuk stb.

Az utódgondozás főleg emlősöknél és madaraknál a legjellemzőbb, de egyes halaknál is előfordul. Főleg embereknél mert nálunk az egyik leghosszabb idő míg elérünk az ivarérettségig főleg a sok tanulnivaló miatt.

A hüllők ugye változó testhőmérsékletűek tehát kb olyan melegek mint a környezetük. Hidegben lelassulnak s akár meg is halhatnak ezért nincsenek elterjedve mindig hideg területeken (pl: sarkok) és ahol van tél vagy csak sivárabb az év egyik fele ott hibernálnak tavaszig/ jobb időig.

Ha fel akarnak melegedni akkor napoznak, ha lehűlni akarnak akkor árnyékba vagy akár vízbe mennek. Amennyire tudom az argentín tegu képes részlegesen hőmérsékletet termelni.

Tavasszal indul a párzási időszak, ilyenkor a hímek sokkal színesebbek és agresszívak egymással.

Párzás után a nőstény lerakja a tojásokat valami eldugott helyre ami elég párás és meleg (a Nap melege kelti ki a tojásokat; ha nem elég párás a hely akkor összeszáradnak, de az sem jó ha túl párás mert akkor megfulladhatnak a kicsik, főleg ha rosszuk szellőzik). A madarakkal ellentétben a hüllők tojásai puhább héjúak, nem szabad forgatni őket míg a madarakét kell és sok fajnál (azt nem tudom ,hogy az összesnél-e) a fészek hőmérséklete befolyásolja az utódok nemét.

Léteznek “elevenszülő” fajok amik inkább csak álelevenszülők mert a tojás még a testükben kikel. Egyes óriáskígyók és gyíkok is ilyenek. A hazánkban honos elevenszülő gyík tojást rak de azok nagyon hamar kikelnek. De létezik egy faj aminél már egy kezdetleges méh kezdett kialakulni.

Szűznemzés is létező jelenség. Azt hiszem a gyászos gekkó is ilyen.

Kikelés után a kicsik már önállóak, szüleik pici megfelelőik. Nem keresik vagy hívják a szüleiket, kivéve a krokodilok akik nyávogó-csipogó hanggal hívogatják anyjukat.

Lábaik oldalra állnak, míg az emlősöké és madaraké alulról támaszt. Így jobban eloszlik illetve alacsonyabban van a testsúlyuk/ súlypontjuk, stabilabb a tartásuk viszont emiatt van az az oldalazós, kúszó-kígyózó mozgásuk.

Ez a testtartás nem a legjobb nagy méreteknél s többek közt ezért volt például a dinoszauruszoknak is alulról támasztó lába.

Csaknem minden állat vedlik valamilyen formában. A hüllők (most elsősorban gyíkok, kígyók) rendszerint többnyire egy nagy darabban bújnak ki régi bőrükből. Vedlés előtt tejszerű nedv keletkezik a régi és az új bőr között, emiatt elhalványul a színük, még a szemük is. Vedlés után újra szépek, színesek.

Testük pikkelyes, de nem nyálkás hanem inkább száraz.

Sokuknak a tüdejük mellett extra légzsákjaik is vannak. Ilyenje volt a dinoszauruszoknak (s köztük a madaraknak is) meg azt hiszem a varánuszoknak is vannak akik meg egyes tengeri őshüllőkkel állnak rokonságban.

Léteznek igen érdekes védekező mechanizmusok, például a tüskés békagyík vért spriccel a szeméből.

Egy másik gyík pedig egy mérgező rovart imitál (ha érdekel megkeresem).

A nagyobbak mint a varánuszok, leguánok ostorként csapkodnak a farkukkal.

S ha már farok az köztudott ,hogy sok gyík ledobja a farkát ha veszélyben van. Visszanő, de az új farkon látszik ,hogy nem az eredeti, kissé más a színe vagy akár rövidebb és ha jól tudom porcos, nem csontos.

Sok gekkó nem tud pislogni ezért a nyelvével nedvesíti a szemeit. Sokuknak különlegesen tapadós talpa van amivel akár a meredek üvegen is könnyen felmászik. Ezek alól például kivétel a leopárdgekkó.

,,Szűznemzés is létező jelenség. Azt hiszem a gyászos gekkó is ilyen."

A komodói varánusz is.