A hüllőknél mennyire "rossz" a szaporítás?

#2es ebben teljes mértékben igazat adok neked, azonban a szabadon engedett invazív fajok nem feltétlen a szaporítóknak köszönhetik a jelenlétüket, hanem a felelőtlen állattartóknak, a szakmai tudással nem rendelkező vagy csak nyereségorientált állatkereskedéseknek és a nemzetközi tömeg és áruszállításnak. Én a legeslegelső kígyóm egy hivatalos német királypiton tenyészettől vettem, és azon kívül, hogy megkérdezték, hogy beszereztem e már mindent az állathoz, mert ha nem akkor náluk megvehetem, és küldtek pár linket ahol jó leírás volt található a faj tartásáról, nem mondták, hogy ez a kígyófaj könnyen megéli a 30 éves kort, szóval tudjam, mire válolkozok, nem mondták, hogy hogyan szoktassam le az esetleges agresszióról, vagy hogy mit csináljak, ha nem eszik. Nem mondták, hogy a fiatal állathoz vett kis méretű terráriumom nem lesz neki elegendő nagyságú egy-két éven belül. Ugyan úgy lehetett volna belőlem is felelőtlen gazda aki amikor rájön, hogy egy minimum 20 de akár 40 évig tartó felelősséget vett a nyakába akkor inkább azt mondja, hogy ő ebből nem kér és lemond az állatról. És félre ne értsétek ezzel nem azt mondom, hogy a tenyésztők rosszak, mert igen, általában egy tudatlan és felelőtlen szaporító minél több pénzt akar kihozni az állataiból, és nem ad információt, vagy akár fals információt ad a vásárlóinak az állat felnőtt méretéről igényeiről stb, de azt, hogy mennyire lesz felelősségteljes egy gazda azt a tenyésztő sem tudja nyomonkövetni. Emlősök esetében a tenyésztők lehoznak évi pár almot 10-20 kölyökkel max, így később is figyelemmel tudják kísérni a gazdinál az állatot, míg egy hüllőtenyésztő évi több száz (hatalmas tenyészeteknél akár több ezer) kicsit produkálnak évente, és teljességgel kizárt, hogy mind felelősségteljes gazdához kerül, még akkor sem, ha a tenyésztő meg is adott minden szükséges és fontos infót az állatról, és bármi gond merül fel szívesen segít. A szabadon engedett dejuk, pitonok, boák, teknősök mind ennek köszönhetik, hogy a vadonban vannak, mert a gazdáik lusták voltak utánaérdeklődni/olvasni a fajnak, és random választottak egyet ami kinézetre tetszett nekik, nem tudva, hogy az az állat hamarosan 4-6 méteresre is megnő majd, és nem hogy nem lesz neki elég a 100x50es terrárium de igen költségessé vállik havi szinten a tartásuk, és mivel nem tudták kinek/hova eladni szabadonengedték, hogy gyakorlatilag ne nekik kelljen megölni, és ne lássák amikor elpusztul, és ez most csúnyán fog hangzani, de rosszabb esetben azonban az állat életben maradt és alkalmazkodott a környezetéhez akár el is szaporodott veszélyeztetve az őshonos faunát. Ha egy szakmai végzettséggel nem, viszont szakmai tudással, felelősségérzettel és állatszerettel rendelkező szaporítóról beszélünk, ő ugyan úgy mindent meg fog tenni annak az érdekében, hogy az állata jó helyre kerüljön.

Nálunk az ékszerteknősök nem csak Budán, hanem az ország egész területén sikeresen letelnek melegebb vízű tavakban, viszont ezért 100%ig a felelőtlen emberek és a kisállatkereskedések tehetőek felelőssé. Amikor egy kisgyerek meglát egy 50 ftos nagyságú cuki kisteknőst, persze, hogy vágyik egyre, a szülei pedig minden utánajárás nélkül megveszik neki. Az eladó baromi hiányos információkkal fog szolgálni, vagy azért, mert pár hónapja még cba eladó volt, és halványlila gőze sincs róla, vagy pontosan ismeri a teknősök igényeit és épp ezért hülye lenne szólni a vásárlónak, hogy ugyan ez most még egy cuki kisteknős ami elfér egy 60 literes aksiban viszont pár éven belül a most 50forintos nagyságú páncélja minimum desszertes tányérni nagyságúra nő, és minimum egy 250-300literes akváriumra lesz szüksége, de még az is szűkös neki, ugyanis ezt az infót tudva senki sem akarna cuki kis tekiket venni, amik aztán szélnek vannak eresztve amikor kinövik az első akváriumukat. És ez ugyan úgy a vásárlók felelőssége elsősorban, mert nem hirtelen felindulásból kéne azt megvenni, ami kinézetre tetszik, hanem utána kéne járni és mindent beszerzni ami az állatnak kellhet, majd azután megvenni a kívánt fajt, és erre iskolában kéne megtanítani már kicsi korban a gyerekeket, hogy mi a felelősségteljes állattartás, és hogyan döntsék el, hogy képesek e biztosítani mindent, amire annak az állatnak szüksége lehet nem csak most hanem élete végéig, akkor is ha eltörik a terráriuma/elromlik a fűtőberendezése, orvosi költségeket kell kifizetnünk, vagy éppen kinőtte a jelenlegi terráriumát.