Meghalt a tengerimalacom, mit rontottam el?

Már két éves történet, de nem hagy nyugodni, h mi történhetett vele.

3 éves volt, kislány, rozettás. Először csak nem evett, kedvetlen volt, azt hittem, h unja a kaját, vettem másfajta tápot, nem adtam mindennap a répát, és salátát, hátha akkor nagyobb kedvvel eszi.

Épp terhes voltam, így nem én takarítottam a ketrecet, tehát nem igen volt a kezemben.

Egyik nap, mikor szaladgált, felvettem, és éreztem, h ki van minden csontja. Kb egy hét telhetett el, a nem evés óta. Elkezdtem táplálni fecskendőből, lereszeltem az uborkát, répát, és úgy adtam neki, ez péntek este volt. Egész éjszaka szívszaggatóan sírt, többször kivettem, megetettem, adtam neki vizet, azt is fecskendőből.

Hajnalban mikor kivettem, eldőlt a kezemben, letettem a földre, és nagyon féloldalasan mozgott, mintha szélütést kapott volna, vagy lebénult volna.

Visszatettem, és egy óra múlva már nem hallottam a mozgolódását, előtte szöszmötölt, mikor benéztem, az oldalán próbált csúszni. Többet nem sírt, meghalt szegény.

Annyira bánt a lelkiismeret, h kis állatka tőlem függött, és cserbenhagytam.

Szerintetek hol rontottam el? Mit kellett volna tennem?