Szerintetek cuki/szép a kutyám? ❤️(bichon frisè)

Miert pontozzatok le egymast? Ez olyan bunko dolog, mindenkinek mas tetszik 😀

Es gondolom most engem is le fogtok pontozni

Sziasztok!

Mindenekelőtt máris kérem a csecse piros lájkokat! Gyűjtöm!

Naaaa! Lécci-lécci-lécci!

-------------------------------------------------------------------------------------

#28!

Az egy hajcsat, ami annak mutatója, hogy gazdinak vagy kimaradt a gyerekszobájából a babaöltöztetés lehetősége, vagy még nem nőtt ki abból.

Nem tartom lehetetlennek, hogy tele a gardrób strasszos rózsaszín nyakörvvel, utolsó divat után készült kutyaruhákkal...tehát mindazzal is, ami ésszerűtlen, felesleges és jóval továbbmutat azon, ami egy kistestű kutyus valós igényeit kielégíti.

Egyszerűen egy kutya nem arról szól, hogy díszekbe öltözve járassák.

Én értem, hogy "szeretik". Ami elvárható alap és létfontosságú egy kutya életében.

De hogy szabványosítani akarják a mai konzumidióták fogyasztói társadalmának nívójához, az nem oké. Ha már sok ember elveszíti a hitét abban, hogy a reklámok követése, a saját egészséges egyéniség elfedése,

és az ízléstelen feltűnés nélkül is ember az ember.

De legalább a kutyájának engedje meg, hogy a maga szépségéért legyen szép, ne a ráadott cuccok, hajdíszek, "kiegészítők" takarják az egyéniségét.

Öltöztessetek fel 10 ugyanazon fajtájú kutyust tökegyformán.

És a gazdik azért fognak haragudni , amiért a másik kutyus ugyanazt a "modellt" viseli. A kutya pedig megintcsak elvész a viaskodásban, "az én kutyám szebb"- történetben. Nem azt fogják észrevenni, hogy 20 méterről összekeverik a saját kutyájukat. Hanem amiatt tépik egymás haját, hogy melyikre költ a gazdi többet. És nagyon dühösek lesznek, ha kutyáján viselt méregdrága modell piszkos lesz, csak mert a kutyus egy másikkal játszott.

Esetükben nem az a kutya elsődleges szerepe, hogy szeressék, ellássák, jól nevelt, egészséges társ legyen. Az első helyen a kompenzáció, feltűnési viszketegség, verseny, kisebbségi komplexus, félreértelmezett szeretet.

A kutya pedig ennek eszköze. Éppen úgy, mint sok esetben gyerekkel, unokával teszik.

Más, ha egy kutyust igényei szerint, megfelelően védenek hidegtől, sebesüléstől, egyéb bajtól. És más, ha hlyét csinálnak belőle. Tehetik: egy kutyus nem tiltakozik.

Felékítik, agyontömik jutival, "megváltják" a szeretetét.

Mint sok gyerek, unoka esetében.

Napi ezer a Mekire, és nem veszi észre a gyerek, hogy 16 éves korában még nem ült egy asztalnál ebédkor, vacsoránál a szüleivel, családjával, mert nem értek rá.

De nem baj, ott a gyereknek az okosteló, a facebook...és máris gondoskodtak azon igényéről, hogy "ne legyen egyedül", ne legyen később se igénye és elvárt szükséglete "élőben" megtapasztalni a társaságot, a törődést, a barátságot...és mindent, amiről a gyerekkor kéne szóljon.

A gyerek pedig felnő, mint gaz az árokparton. Egyszál magában, tökegyedül.

Néhány like, néhány márkajelzett holmi és coca cola "társaságában".

A rosszabb verziókat nem említve. Amikor a társasághoz, emberekhez való közeledés érdekében még droggal és piával is "bizonyítják" , hogy méltók a társaságra, arra , hogy elfogadják, befogadják őket. Legyenek azok bárkik, csak legyen már barátja, ismerőse, akivel szóba állhasson, akitől...szeretetet kapjon!

Érzékelik, hogy ők "otthon" megkapnak mindent. És mégsem többek, mint eltartott tulajdon. Egyéniségvesztett eszköz. Kiállítási darab. Ahhoz, hogy mások felé bizonyítsák/megmutassák a gyerek "felügyelői", géndonorai, hogy mennyire jó szüleik is ők hőn szeretett csemetéjüknek. Ha 3 napja látták utoljára, akkor is.

Többek között azért is kelt sokakban ellenérzést, amikor sok gazda keveri a szrt a szerelemmel. Amikor felborul az egyensúly és a kutya is valaminek csak eszköze, tárgya lesz.

Amikor másodlagos helyre kerül mindaz, amire egy szeretetéhes, egészségben tartott, jól nevelt kutyának elsődlegesen fontos.

Ami nem full természetidegen attól, amit egy kutya farkas őseitől kezdve jelent.

Kedves kérdező! Innen mi nem tudhatjuk, hogy azokat a felelősséget, komolyságot igénylő dolgokat hogyan teljesíted, hogyan teszel eleget annak, ami a kutyusodnak valóban szüksége van. Lehet, hogy igazán jó gazda vagy.

Ezért hasznosak az ilyen fórumok. Van, aki dühöngés, csapkodás helyett elgondolkozik, ha azt tartja érdemesnek, akkor néhány dolgot helyretesz magában.

Értsd, hogy részben miért olyan ellenségesek sokan a "kiskutyások" táborával szemben, miért kerülik sokan a kiskutyásokat. Sok, nagyon sok a rossz tapasztalat, ami valahogy közületek sokakra jellemző. És sokan ezek alapján "általánosítanak".

Jómagam nem tartozom közéjük, ismerek néhány kutyást. Olyat pl. aki teáscsészényi máltaiját kutyaként becsüli meg. Nem ölben sétáltat, oktalanul nem ellenséges a "rohadt nagy dögök" gazdáival, nem rettegi végig a sétáltatásokat, nem ruhakiegészítőként, bemutatóra szánva kezeli a kutyusát.

A hideg ráz, amikor meglátom a tüllszoknyás, agyonstrasszozott, csíkokban trimmelt és halványkékre, pirosra színezett, parfümmel befújt, kapucnis, szemüveges, csizmás kis apróságokat. Akik eredendően kutyának születtek.

Olyanok, mint a hatévesen komoly női ruhákba öltöztetett, rúzsozott, agyonsminkelt, tűsarokban tipegő, a felnőttek viselkedésére idomított kis cukikák, édes tündibündik.

Mint azok a kutyás filmek, ahol emberi viselkedés, beszéd, öltözet miegyéb az alap egy-egy állatszereplő (bocsánat! sztárszereplő) számára.

Ez sokak számára szórakoztató. Sokakak viszont elkeserít, látva a rettentő okos homo sapiens, az "értelmes ember" hozzállását látva mindahhoz, ami attól az, ami. Ami éppen attól az, hogy NEM nem ember. Van akit szórakoztat az állatvilág megerőszakolása, mindent a személyiségvesztett szabványember mércéjéhez szabni. Sokakat nem. Az ember eldöntheti pl. hogy szikével , szilikonnal, szteroidokkal, frizurával-hajfestékkel...és egyéb, e célra kitalált cuccal átszabatja-e magát, hogy olyan tömegemberré válhasson, amiből 12 egy tucat. Csak mert elégedetlen a külsejével, vagy nem pontosan úgy néz ki, mint a kötelező 20ezer részes szappanopera, vagy egy koncert üdvöskéje.

Egy kutya nem dönthet. Az a te felelősséged, hol szabod meg a határt ember és állat között. Remélem, megmaradsz kutyatulajnak, és képes leszel a kutyusodat akként megbecsülni, nevelni, szeretni, aminek született.

NEM A KUTYA TEHET RÓLA....ha nem kutyaként szeretik...

Igyekeztem "túltolni a bicajt", nehezebben gondolkodó emberek ingerküszöbén is pofára esni. Remélem, sikerült sokak ellenszenvét kivívni. Ez volt a cél.

Akinek nem inge... És ha csak egy-két kutya-, vagy "gyerektartó" elgondolkodik, már nem voltam itt hiába. :)

Üdv, jó egészséget mindenkinek! Kutyásoknak, kutyáknak egyaránt. :)

Tényleg le lettek pontozva azok akik szerint aranyos. De egyetértek az utolsóval abban hogy egy kutyára nem kell mindenféle holmikat aggatni mert "jajjdecuki", valóban ellenérzést vált ki. Viszont belőlem az is mikor látom hogy a nagyobb kutyás utálkozik "mer' a kutya térdtől kezdődik...". Legalább a házikedvenceket ne méregessük már egymáshoz. A kicsit is ugyanúgy kell kezelni mint a nagyobbat, hisz kutya és nem gyerek. Láttam már elkényeztetett, neveletlen vizslát is, tök mindegy mekkora a kutya.

Ennek másik oldala egyébként hogy gyakrabban látni a nagyobb kutyás gazdiktól hogy szimplán kiteszik az állatot a kertbe bio díszletnek. Egy kinti nagyobb kutya is megérdemli a törődést, ugyanúgy foglalkozni kell vele megfelelően vagy agresszív és neveletlen lesz, pont mint a benti kissebb társa. Maradjunk annyiban vannak kretének kis és nagy kutyától függetlenül.

#35!

Akinek az a legnagyobb nyomora, hogy egy kutyus mekkora, az menjen, (nagykéssel) méregessen egyebet a haverjaival.

Igen, mifelénk is ismeretes az a nagykutyás, aki pl. pitbullt azért tart, hogy legyen mivel felvágni. Bár pont ők azok, akiket ---okkal és ok nélkül-- annyi vád és leszólás érte, hogy egy ideje keményen fogják, nevelik a kutyájukat.

És van, aki azért választott dalmatát, "mert a 101 kiskutya".... Aztán kiderült, fontosabbak voltak a kutya pöttyei, mint az egészsége: 4 évesen el is kellett altatni.

Nem adtam én felmentést a nagykutyásoknak, nálunk is, amit némelyik tesz,

az kritikán aluli. Nálam mindig sok a zacsi, és megtettem már egy arrogáns nagykutyással, hogy összeszedtem a szerencsekupacot, a zsebébe tettem,

hogy "el tetszett hagyni valamit!". Belenyúlt és gondolom, felfogta, hogy nem a papírzsepije az, ami a kezét melengeti. Inkább lila lett a feje, mint mélyvörös.

Olyan mértékig kiakadt, hogy ahhoz se volt elég oxigénje, hogy szétüvöltse, hogy az ősi szakmát művelte a nőági felmenőm. Szegénke!

Pedig a trágárság nála létszükséglet.

De mit tegyünk: ő ilyen "fejletlenke" maradt, no. Vigyázni kell rá....

(Mondjuk, velem jóval kezdett volna, az ilyen bugrist fortepianoban is überelni tudnám---ha igényem lenne reagálni, amihez 2 fül is elég, száj nem kell.

Ha pedig visszaszólok, abban nincs köszönet. )

Amiért tettem, amit tettem, az azért történt, mert az illető 30éves, makkegészséges, nem azért hagyja ott rendszeresen, amit otthagy, mert pl. fáj a dereka, nehezen mozog. Csak neki derogál a kutyasétáltatás következményeit "észrevenni", mert az olyan fujj és mit képzelünk mi? Az ilyen az édes gyermekét is benne hagyná a nyakig szros pelusban, mert az olyan fujj.

Amikor az eb maradandót alkot, olyankor inkább a madarak röptében gyönyörködik, elfordul. Aztán ráfogná a nyuszira.

De városiként is tudom, hogy a nyuszi másmilyet bogyózik, úgyhogy nálam esélye se az ilyen jellemtetűnek. És hidd el, a többi kutyás sem a kutyára haragszik, hanem az úgynevezett gazdájára.

Sajna, sok nagykutyás nem szedi, mégsem kerüli pl. azt az utat, ahol reggel az óvisokat viszik: nagyívben szrik rá, ki mekkora szerencsébe lép.

És nem ám a füvön! Az aszfaltút kellős közepén.

De ha valami nem tetszik, az --élet minden területén-- ilyeneknek legnagyobb az arcuk. Hidd el, itt is naponta megtapasztaljuk, mekkora az Isten állatkertje és milyen alacsony azon a kerítés. Néha mintha nem is lenne!

A gazdi IQ-mutatója közelebbi függvénye a felelős és méltó viselkedésnek.

A kérdező kicsi kutyája kapcsán írtam, amit írtam, de hidd el, tisztában vagyunk a nagykutyák még nagyobb(!) tartóinak, szaporítóinak viselt dolgaival is.

Maradjunk annyiban:

NEM A KUTYA TEHET RÓLA....és nem a kutya mérete számít. Így jó? :)

Üdv mindenkinek!

Ha nem törzskönyves, akkor általában beltenyésztettek a fajta jellegű kutyák, amik nem kívánatos allélok felszaporodásával járnak az állományban. Továbbá a nem törzskönyves kutyák szülei sem szoktak azok lenni hiába mondják, ezért már náluk is esélyes a beltenyészet. És hiába mondják, hogy 40-50 ezer forinttal olcsóbbak a kutyák, ha nem kérünk mellé törzskönyvet az csak átverés. Akit érdekel a törzskönyv ára az megnézheti a meoesz honlapján (Annak aki nem ismeri a szervezetet ők állítják ki az összes magyar dokumentumot.) ott le van írva, hogy 7000 forint kereken.

Visszatérve az eredeti témához. Ha valóban érdekelné a kutyája egészsége és háttere tenyésztőtől vásárolt volna kutyát és avatott szemeknek mutatná meg (versenybírónak) nem pedig egy olyan fórumon kérdezné az embereket, amin ha válaszolnak is semmi relevanciája nem lesz.

[Mobilról írtam az esetleges gépelési hibákért elnézést.]