Miért fekszik a fiatalabb kutyám az idősebb helyére? Tiltsam?
Van egy 6 éves és egy 1 éves kutyám, mindkettőnek van saját kényelmesen kialakított szobakennelje. A kennel éjjel-nappal nyitva van, tehát szabad a ki-bejárás.
Az idősebb kutyám viszonylag későn lett kennelhez szoktatva, neki nem annyira buli, ritkán alszik benne, az inkább csak a nyugi-helye, ide tudott elvonulni, amíg a fiatalabb kölyök volt és piszkálta, illetve a rágcsát is itt eszi meg, de naponta nagyon maximum 1-2 órát használja.
A fiatalabb kicsi korától kennelbe lett szoktatva, imádja, kizárólag abban szeret pihenni, a játékait is oda cipeli be.
Mindkét kutya pontosan tudja, hogy melyik az ő helye, vezényszóra a saját helyükre mennek, illetve a a kincseket, rágcsát, játékot is oda viszik.
Viszont egy ideje a fiatalabb elkezdte birtokba venni az idősebb helyét is, amikor nincs bent az idősebb (és általában nincs bent) akkor átcuccol oda, ott alszik, játszik, van hogy még a rágcsát is oda viszi, ilyenkor az idősebb inkább az asztal alá vonul be a sajátjával.
Egyértelmű, hogy kettőjük között a fiatalabb a főnök, ha eldobom a labdát és a fiatalabb elindul utána, akkor az idősebb el sem megy, pedig ő sokkal zsákmányosabb. Nagyon látványos dominanciaharc nincs köztük, mindketten ivartalanok, ellenkező neműek, az idősebb balhé nélkül átengedte a vezető szerepet a kicsinek. De nem tudom, hogy ez a helyfoglalósdi nem lehet e mégis valamiféle kibontakozó dominanciaharc? Érdemes erre figyelni, tiltsam a fiatalabbat?
válasza:Nem annyira dominancia, inkább tisztelet kérdése (persze lehet vitatkozni, hogy van-e kapcsolat a kettő között, illetve hogy az egyikből következik-e a másik). Embereknél is meg lehet figyelni, gyakori eset, hogy a gazdi üldögél a nappaliban valami kényelmes fotelban, kimegy magának tölteni a konyhába egy pohár vizet és mire visszajön, a kutyát azon a helyen találja, ahonnan 1 perce felállt. Itt is ugyanez a helyzet, nem tartja tiszteletben, hogy az a te helyed, úgy gondolja, hogy neki jár a prémium hely. És ezért mondom hogy szerintem nem annyira dominancia kérdése, mert ilyenkor rászól az ember a kutyára hogy menjen odébb, és 10ből 9szer a kutya engedelmeskedik, de ezzel együtt legközelebb ugyanúgy be fog feküdni az ember helyére. Kutya és kutya között is ez a helyzet, nem tiszteli az idősebbet, úgy gondolja hogy az övé minden IS.
Ezzel együtt ha a nagyobb kutya amúgy békés, meg nem is annyira a szívügye a kennel, akkor én nem csinálnék semmit, a leírásod alapján úgy tűnik hogy amúgy jólnevelt kutyáról van szó (vagy legalábbis halad ebbe az irányba:)). Ha azt érzed, hogy lehet ebből konfliktus később a kutyák között, akkor tiltsd meg a kicsinek, de ne csak ezt, hanem következetesen mindent, ami az idősebbik kutya dolgaira irányuló birtokló viselkedés.
Köszi a választ, igen ebbe a foteles hasonlatba bele se gondoltam, pedig mennyi ilyen van :)
Az idősebb igazi báránylelkű, mindent enged mindenkinek, nem volt meghülyülős kamaszkora sem, amit megtanult az onnantól kezdve úgy van, behívás, feladat, élelemmegtagadás, akármi. Kicsit félek is amúgy, hogy én nyomtam le őt nagyon, túl szigorúan volt fogva és ezért nem mer/mert soha kibontakozni.
Emiatt felelősnek is érzem magam miatta, hogy ha nem is jelzi egyértelműen, hogy neki valamilyen szituáció kényelmetlen én akkor is vegyem észre és ne kényszerítsem bele. A labdázós példát tudom erre hozni megint, tudom, hogy ő is akar menni érte, ezért a fiatalabbat addig berakom helyben maradásba, amíg ő labdázik és akkor tud felszabadultan játszani ő is.
Viszont pont ezek miatt is a fiatalabbat próbálom kicsit szabadabban nevelni, igyekszem nem összetörni, de azt se akarom, hogy esetleg az én, vagy a másik kutyám fejére nőjjön, ezért az ilyen elsőre ártatlannak tűnő helyzetekben is elgondolkozom, hogy mi a jobb, hol van a határ, amivel egyik kutya sem sérül.
válasza:Önmagában az, hogy ez a gondolatmenet egyáltalán eszedbe jutott, már szerintem fél siker.
Labdázáskor inkább azt próbáld, hogy mindkettőjüknek dobsz egyet-egyet, külön. Előbb az idősebbnek, arról a kicsit tiltsd le, és rögtön dobd neki a sajátját (ha kell, ellentétes irányba). Így megértik hogy veled játszanak, mindketten, párhuzamosan, nem egymás elől kell elvenni a lehetőséget. Aztán ahogy szokja meg, lehet közelíteni egymáshoz időben és térben is a két labdát, magyarul egy időben eldobni mindkettőnek egy irányba, és mindketten hozzák szépen vissza a sajátjukat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!