Mit tegyek, hogy a kutyám elviseljen más kutyákat is?

Én neked segítek inkább.

Rád férne egy emelt szintű nyelvtan óra...

Sajnos a kutyád életéből vagy kimaradt, vagy nem sikerült jól a szocializáció. Kölyökkora óta veled van? Olyan segítségre van szükséged, amit itt nem lehet nyújtani... kutyaiskola, tréner a közelben? Érdeklődj, beszélj valakivel, fiatal még a kutyád, idővel jobb lesz a helyzet, ha foglalkozol vele.

Addig is, csak olyan helyen engedd szabadon, ahol garantálni tudod más kutyák és persze a sajátod épségét.

Az első lépés bármilyen interakció más kutyákkal, biztonságosan. Na ezt kell megtervezned.

A második, hogy olyan kutyát kell találnod hozzá, amelyik jól szocializált, és nem reagál az agresszióra. Vele kell kezdeni a szocializációt, nem másmilyen kutyával.

De nem tudom, hogy a másik kutya hogyan viselkedett, amikor a tiéd megtámadta. Olykor kettőn áll a vásár.

Azt is ajánlom, hogy az alapengedelmesség legyen meg neki, mert akkor el is engedheted más kutyák társaságában, te irányítasz. Ha például gyakorlatozol vele más kutyák közelében, az azért lenne jó, mert észrevétlenül kezd közeledni a többi kutyához, és mégsincs rajta póráz. Ez a kutyának is sokat jelent. Ráadásul akkor el tudod érni azt is, hogy fekszik, amíg a többi kutyát odahívod, hogy megszaglásszák.

Én pit bullos csajtól hallottam azt a módszert, hogy az antiszociális kutyák pórázára rálépett, ha agresszívan viselkedett, így kénytelen volt fekvésben magához engedni a kutyákat. Nagyon eredményes volt vele. Én még sosem próbáltam őszintén szólva.

Találkoztam már több ilyen kutyával is, én fokozatosan kezdtem korrigálni őket, mindig a helyzethez mérten. És minden esetben szükség volt egy földre küldésre is. Egyre mindenképp sajnos... Ez a végső büntetés, utána újra alkalmazom az enyhébbeket, amíg újra el nem jutunk idáig. Volt már, hogy szükség volt 4 ilyenre is, de aztán sikerült mindig tovább jutni. A lényeg, hogy ne dühvel csináld, hanem higgadtan, és türelemmel.

A másik oldala, hogy jó élmények érjék, amikor más kutya is a közelében van. Te tudod, hogy mik lehetnek ezek, kutyától függ, hogy mi a nyitja a dolognak.

Szintén sharpom van, bár ő kan. A tiéddel szerintem a korai szocializáció lehet a gond, mivel nem igazán tudja, mit kezdjen más kutyákkal. A sharp főleg nehéz eset, mivel elég tartozkodó típus, aki nem szereti a nyomulást.

Nyugodt kutyával próbáld meg a szocializációt tényleg szájkosárban. Sétáljatok más kutyákkal minden nap, ha megoldható. Minden általad nem torelált viselkedést tiltsd meg neki eréjesen. Ha rendben van a falkasorrend, akkor nem lehet vele gond, hogy megértse mit vársz tőle.

Az enyém 2 éves kan, ahogy már írtam is. Soha nem volt semmi gond vele, kan kutyákkal is remekül el szokott lenni. 1 kutyára morog mindössze, akit ismer, de erről is simán lebeszélhető. Idegen kutyákhoz is kíváncsian, érdeklődően közelít.

A fajta ok, a nevelés lesz a kulcs.

Az előzőt nagyon ló futtában írtam, mert mostanában 23 órától nincs netünk.

Az első eredménynek annak kell lennie, hogy szépen tudjanak egymás mellett sétálni, mindenféle eszköz nélkül (mármint a póráz maradjon). Ilyenkor már tudjanak szorosan egymás mellett is menni. Ezt is gyakorolnod kell még szájkosárral.

A legfontosabb, amit el kell érned nála, hogy amikor akarod, magadra tudd vonni a figyelmét, és magadon is kell tartanod.

Aztán csinálhatnának feladatokat egymás közelében, szabadon (esetleg a kutyád hosszú és könnyű pórázon), így még mindig nem egymáson lenne a figyelmük. Ez az egész arról szól, hogy milyen a kapcsolatod a kutyáddal. Nem várhatsz el tőle dolgokat, engedelmességet, jó viselkedést, ha nem a te kezedben a kontroll, és nem ismeri el a tekintélyed. Szóval először a saját viszonyotokat kell rendezni, ha vannak már ott is problémák.

És nemsokára kipróbálhatod, hogy elengeded a másik kutyát, a tiéd pórázon marad, így biztonságos az összeszagolás (ekkor már egymásra figyelnek), azonnal tudsz korrigálni – ezért fontos a megfelelő kutya, mert nemhogy nem válaszol arra, hogy a shar pei éppen rátámadt, hanem akár meg is tudja oldani a helyzetet, sokszor ez a kulcs, és neked csak a sajátodra kell koncentrálnod.

Szerintem ezután az lenne a jó, ha elengednéd mindegyiket, de a tiéden maradna a szájkosár. Ha gond van, akkor a kutyádnak vagy ülnie, vagy feküdnie kell, amíg a másikat odahívjátok, hogy szaglássza körbe, ez legyen a bocsánatkérés. Vagy csak pórázra teszed, és határozottan kérsz tőle dolgokat, érezze, hogy támadó kedvedben vagy, vegyen komolyan. Én sokszor munkával büntetem a kutyák hülyeségét, ezt is nagyon jól megértik, és egyáltalán nem veszi el a munkakedvüket.

A fokozatos büntetést is neked kell kitalálnod, mi válik be a kutyádnál, én hanggal és kézjellel indulok, kivéve, ha nagyon veszélyessé vált a helyzet, a végső a ledominálás, közte van minden, türelemjáték ismétlésekkel (ahogy már írták feljebb, ezek a tipikus Victoria Stilwell és Jan Fennell-féle módszerek), Cesar érintéstechnikái (ezek tényleg hatásosak!), feladatokkal büntetés, stb.

Igazából mindenhez csak képzeleted szab határt.