Egy 7 hónapos kiskutya lehet tökéletesen behívható?

Kölyök még, kíváncsi, minden érdekli. Ez idővel el fog múlni, de abban igazad van, hogy a felszedett mindenfélétől félteni kell a kutyákat. Próbáld olyan helyre vinni, ahol nincsenek ilyen "élelmiszerek", a behívás meg idővel jobb lesz, ha mindent úgy csinálsz, ahogy a nagykönyvben meg van írva. (Pl falkavezérség tisztázása).

Hát ezt félve írom le, mert én még nem próbáltam, de lehet azt csinálnám, hogy ha a kutya nem figyel, dobj el olyan virslit, amibe teszel valami csípőset, amint felszedi, szólj rá, ha megeszi, rájön, hogy mit kapott be, és hátha idővel rájön, hogy a földön rossz van, de tőled finomat kap, ha nem szed fel semmit. De azért ne hagyd ott a maradék virslit a többi kutyusnak :)

7 hónaposan már bőven behívhatónak kéne lennie. Ez következetesség és határozottság kérdése. Aki ilyenkor legyint, h "jaj még kicsi, majd kinövi" az nem ért a kutyákhoz... Ez nem kinövés kérdése, hanem a tiszteleté. A behívás megtagadása a legnagyobb vétek amit a kutya elkövethet a gazdával szemben. A behívás ugyanis nem feltétlenül egy végrehajtandó feladat, hanem hűen tükrözi a kutya-gazda viszonyt. Azt jól látod, h a kapcsolatotok mélyítése a kulcs, az h mekkora közted és a kutyád között a pozíció-távolság.

A biztonságkedvéért itt van néhány alapszabály amit nem árt ha betartasz a behíváskor:

- sose kergesd a kutyát ha meg akarod fogni

- ha nem jön oda, akkor az ellenkező irányba kezdj el futni

- ha elengeded akkor ne csak a séta végén tedd rá a pórázt hanem közben is sokszor hívd be, tedd rá, majd engedd el - ha csak a végén fogod meg, könnyen kialakul h akkor nem megy oda hozzád, mert tudni fogja h akkor van vége a sétának

- sokszor játssz olyat vele (csakis biztonságos helyen (lehetőleg nem elkerítetten) - pl. erdő, mező, hatalmas park ahol nincsenek autók), h amíg ő mást csinál elbújsz -> a kutyában minél fiatalabb korban el kell kezdeni tudatosítani, h neki kell vigyáznia arra h el ne hagyjon téged és nem te vigyázol rá.

- szintén sokszor csináld séta közben, h hívod a nevén, amikor látod h felvette veled a kontaktot, elkezdesz rohanni a másik irányba és közben hívod majd iszonyatosan megdícséred

- legyen egy konkrét parancs a behívásra és az ne a neve legyen! Ez olyan parancs amire azonnal, hezitálás nélkül jönnie kell!

- ha nem jön, akkor SOSE hívd többször, menj oda és fogd meg! Ha kell akkor ilyen esetben - amikor látod rajta h nem akar odajönni és a megfogásból is kergetőzés lenne, tereld el a figyelmét. Mondd neki "figyel, figyel", majd kapjon egy teljesen ellentétes parancsot pl. "ül", "fekszik" bármi - amit tud a kutya és szeret - vagy olyan parancsok amiket klikkerrel tanult. Amikor ezt végrehajtotta odamész hozzá megdicséred. Majd pórázra veszed, tesztek néhány lépést. Leülteted, elengeded és pár másodperc múlva azonnal behívod. Nagy dicséret és újra mehet játszani.

- olyan helyzetben sose add ki a behívás parancsot amikor nem vagy benne biztos, h végre tudod hajtatni a kutyával - pl. heves játékban van más kutyákkal - ha mégis hívod és nem jön, akkor csak azt erősíted benne, h "anya hívhat, akár többször is, nem kell mennem ha nem akarok"

Nagyjából ennyi. És tanulja meg, neki kell vigyáznia arra h te ne veszítsd el!

7 hónaposan már bőven behívhatónak kéne lennie. Ez következetesség és határozottság kérdése. Aki ilyenkor legyint, h "jaj még kicsi, majd kinövi" az nem ért a kutyákhoz...

Első vagyok, és kösz...

A futtatón az összes kutya ilyen volt, az enyém is, a válaszod ellenére is határozottam állítom, hogy ez idővel elmúlik/elmúlt. A kölyök megszokja, hogy minden helyzetben a gazdi a főnök, és a kíváncsiságát is le kell győzni ebben a helyzetben, és szót fogadni, de ehhez idő kell.

Nem hasonlítom a gyerekekhez a kutyákat, de egy 3 éves gyereket is szófogadatlannak ítélnél, ha pl. átszaladna az úton a játszótérre? Csak kíváncsi, minden érdekli, nem direkt nem fogad szót, ahogy a kutya sem.

Én csak saját tapasztalatot tudok mondani:

Az én kutyám 7 hónaposan bőven behívható volt stabilan, mindenhonnan. Ellenben ahol kutyát sétáltatunk - és Bp-en lakok, tehát találkozok épp elég kutyával, valamint nem is vagyunk azok az otthonülő típusok -, ott a legtöbb kutya egyáltalán nem 100%-osan behívható. Számomra az nem behívás, h majd egyszer, 2jára vagy 20adjára oda méltóztatik jönni a kutya, amikor hívják. Elsőre. És azok a kutyák már rég nem 1 évesek, h majd kinőjék - de ők is így kezdték, a legtöbbjüket láttam. Rájuk hagyták, mert jaj még kölykök, lesz még idejük megtanulni, még hadd legyen gyerek. Én nem vagyok a nagyon korai katonás képzés híve, de a behívás a kezdetektől meg van követelve, első parancsra. Ha ez kimarad, akkor utána az ember már csak a hibákat javítgathatja.

De kívánom, h legyen ahogy te mondod: nője ki! Ámen.

(bár én azért erre nem alapoznék kutyakiképzést...de ez akkor maradjon szigorúan magánvélemény, és csinálja mindenki belátása és legjobb tudása szerint)

"Csak kíváncsi, minden érdekli, nem direkt nem fogad szót, ahogy a kutya sem."

Az a kutya (és az a gyerek), aki ismeri és érti a "gyer", "hozzám", "ide" parancsot, tudja mit kell tenni ha meghallja és mégsem teszi, az igenis szófogadatlan. Az direkt nem teszi azt amit kéne, tehát direkt nem fogad szót. És egyik esetre sem mentség, h még kölyök, vagy h még csak 3 éves és kíváncsi. Vannak szituációk, amikor ez nem megengedhető, és a behívás pont ilyen. Aki ezt nem veszi komolyan és következetesen az meg is látszik a kutyája behívásán.

A világért se tegyél le olyan csali kaját amit a kezeddel érintesz. Rajta van a szagod és ezt a kutya érezni fogja.

Nem fogja érteni és nem is érthető, hogy amin a gazda szaga rajta van miért nem ehető meg.

Amiről tiltani akarod,épp te kínálod fel neki, hogy egye meg.

Miért ne!

Minden kutyaiskolában kell tanítani a behívást.

Ez az alaphoz tartozik!!!

A kutyaiskolában azért vannak az oktatók, hogy oktassanak.

Ha nekem odajön egy kutyás, és azt szeretné, hogy a kutyáját tanítsam meg a szabadon kúszásra, akkor megtanítom neki.

Nem tart semeddig bemutatni a gyakorlatot és elmagyarázni.