Mindent a vizsláról?

Nekem 11 évig volt a legjobb barátom, "tesóm" egy vizslalány... 3 éve halt meg, de mai napig nagyon hiányzik. SOha többé nem lesz kutyám, semmilyen, mert ő volt a KUTYA az életemben. Első és utolsó!!!

Jobban szeretett,mint vha bárki fog, okos volt, minden szavamat értette (hozzáteszem, ha nem akarta,hirtelen nem hallotta,mit kérek...:)). Rezdülésből tudtuk, hogy mit szeretne a másik, bármit megtett volna egy kedves szóért, egy simiért. Csak akkor válassz vizslát,ha rengeteg időt tudsz vele tölteni. Kicsinek óriási mozgáigénye és tanulni vágyása miatt, felnőttként és idős kutyusként szeretetéhsége miatt. EGyszerűen a fenekedben lesz állandóan... A keménységet nem szereti, nem is érdemli, de azért meg kell tanítani neki,ki a főnök, mert nagy lurkó és magától fegyelmezetlen:) A legokosabb tekintete van, és ,ha családban nő föl, emberek között, maga is embernek hiszi magát:)Vigyázni kell, mert nagyon szereti a pocakját és hízékony is... Legalábbis az én kis kutyusom ilyen volt:) Egy kutya sem érheti utol!!!!!!!!

VÁlaszd őket, sosem fogod megbánni! (talán egy-két kiásott virághagyma láttán)

Leonor,

Pároméknál tavaly januárban ment el 14 évesen a vizslalányuk,aki egy ideig az én kutyám is lett,hiányzik nagyon.Idén januárban ment el a vizslafiunk 9 évesen,ő aztán tényleg A KUTYA volt nekünk...hihetetlen milyen szeretetet tudott adni.Amikor már tudtuk,hogy beteg,szó szerint minden nap búcsúzott tőlünk,borzalmas volt végignézni,aztán egy januári hajnalon végleg elaludt szegénykénk...borzasztóan hiányzik...még köztünk lenne a helye,fiatal volt...

2. válaszoló voltam...

Nekem is vizslám van :)

Nagyon szeretem, az esetek 99% százalékában szófogadó, csak akkor nem hallgat rám amikor megáll előttünk a postás, vagy elmegy egy bicikli, mert akkor úgy ugatja, mintha fel akarná falni :) irtózatosan haragszik a biciklisekre.

Egyébként nagyon szeretetéhes, szeret szeretni és szeretve lenni, hatalmas mozgásigénye van, még jó, hogy nekünk nagy kertünk van. A paprikát, paradicsomot, virágot erőszeretettel kitúrja. :) De erélyesen rászólok, suhintok felé-mert megütni nem lenne szívem- és nagyjából megérti, hogy nem szabad.

Ha szólok neki, odajön, leül, pacsit ad. Ha valamiért leordítom, akkor is odajön hozzám, 'nem hordja fent az orrát', szeret játszani. :)

Valószínűleg ez a többi vizslára is vonatkozik, de az enyémra mindenképp.

[link]