Kislányomnak veszünk holnap egy Yorkshire terrier kutyát de nem ismerem ezt a kutya fajtát mire figyeljek, hogy nehogy valmi korcsot kapjak?

Már ne haragudj, de neked halvány lila gőzöd sincs a kutyákról. Még azt sem tudod egy Yorkie hogyan néz ki, annak ellenére, hogy azt akarsz. Hogy lehet így kutyát venni, most komolyan?

Hadd kérdezzem már meg, mi alapján döntötted el, hogy neked (a kislányodnak, pfff) a Yorkie a legmegfelelőbb kutyafajta? Csak mert kicsi? Gratulálok.

Szent Isten!!!

Valóban kutyát akarsz venni? Kérlek szépen tegyél le róla! Hidd el, hogy megbánnád, pláne egy yorki..... Tudod, hogy mennyi foglalkozást igényel? Tudod, hogy ha nem neveled okosan akkor folyton ugatni fog neked? Tudod te egyáltalán........ehhh.

Továbbra sem értem az embereket....

A gyereknevelés sem megy mindenkinek, csak úgy, ahogy a kutyanvelés sem. Ha egy gyerek kutyát akar, azonnyomban, akkor a szülő azonnyomban ugrik, és veszi az olyat, amilyenért a gyerek hisztizik?

Egy esetben vennék a gyerekemnek fajtatiszta kutyát, ha azt látnám, hogy legalább másfél éve stabilan kijár kiállításokra, ismeri már a tenyésztőket, a vérvonalakat, el tudja mondani, hogy melyik egy típusos kutya, és azon belül neki melyik tetszik, stb.

Ha a gyerek kutyát akar, el lehet vele beszélgetni. El lehet neki mondani, hogy senki sem tökéletes, és itt akár kiemelni a gyereknek egy hibáját, és elmondani, hogy mi a szülők ennek ellenére is nagyon szeretjük őt, és akkor is ugyanígy szeretnénk, ha vörös göndör haja lenne, vagy éppen genetikai okokból kopasz lenne. El lehet mondani azt is, hogy egy fajtatiszta kutyus nagyon drága, és mi nem engedhetjük meg magunknak.

De nagyon sok kutyus szorul segítségre, ők is édesek és bájosak, és egy ilyenen segíthetünk. A gyerekek nagyon empatikusak, ha egyszer elviszed egy menhelyre, azonnal meg fogja érteni, hogy miért onnan szeretnél kutyát, és bele fog szeretni egy szempárba.

Aztán ha azt látod, hogy a keverékkutyáját becsülettel gondozza, szereti, ápolja, neveli, tanítja, és még mindig nem tette túl magát a yorki kérdésen, akkor pár év múlva el lehet gondolkodni azon, hogy a gyerek komolyan gondolja.

És már bocs, hogy ezt kérdezem, de mi a garancia arra, hogy majd ezt a mostani kutyust nem rakjátok ki másfél évesen? Vagy három, vagy öt?

- Bemennél egy luxusautó szalonba azzal hogy szeretnél egy divatos új autót, de nincs rá pénzed, viszont jó gazdája lennél, és különben is annyi van a szalonban, miért nem tudnak neked ingyen adni egyet? Meglepődnél ha kiröhögnének vagy elzavarnának?

- Vennél autót úgy olcsón, hogy - bár hasonlít a kedvenc márkádra - de valami nem stimmel, és a tulaj nem engedi, hogy közelebbről megnézd?

- Vennél autót ami bár olcsó de minden hónapban súlyos összeg lesz a javítása, mert állandóan elromlik?

- Vennél törzskönyv nélküli divatos új autót, amiről gyanús hogy lopott?

- Vennél autót, ha tudnád, hogy csak dísz lesz, mert szép ugyan és a szomszédnak is ilyen van, de Te nem tudsz vezetni, nem is akarsz megtanulni, mert sok időbe telik és nincs pénzed benzinre és szervízre, valamint utálsz autót mosni, ráadásul egy csomó helyet elvesz a kertből?

- Vennél igazi autót a 4 éves gyerekednek csak mert egy hete sír, hogy szeretne és esküszik, hogy tényleg törődne vele?

NEM?

Akkor ugye nem teszel hasonlót egy érző lénnyel, egy kutyával sem?

Könyörgöm! Arra próbáltam rávilágítani, hogy te egy érző lényt úgy akarsz magadhoz venni, és felelősséget vállalni érte minimum 10, de inkább 15 évre, hogy még azt sem tudod az általad kinézett fajta hogyan néz ki. Ezek után nyilvánvaló, hogy a viselkedéséről, neveléséről, igényeiről sem tudsz egy bolhafingnyit sem. Kutyát nem úgy veszünk, hogy "holnap veszek egy Yorkiet, mongyámá valamit róla".

Az olcsó kutya jó eséllyel beteges lesz, de ha szerencséd van és kifogsz egy egészséges példányt, nevelni ki fogja?

Felkészültél rá? Ismered a kutyanevelés alapjait. Kötve hiszem. De sértődj csak meg nyugodtan, meg beszélj magas lóról, csak le ne pottyanj.

Egyébként meg azt veszel amit akarsz, olyan felkészületlenül ahogy jónak gondolod. Szíved joga. Csak utána majd ne tessen picsogni, hogy a "miniyorkim nem miniyorki", vagy a "miniyorkim letépte a kislányom fél arcát".