Mi lett volna, ha ezek közül egy farkas összemegy egy Káj-al? Melyik jött volna ki győztesen? Meg ez most mire volt jó? Video lent.

A pásztorok mindig több kutyát tartanak a nyáj mellett. Régi feljegyzések alapján a magyar gyakorlat pl. 100 birkára 6 komondor volt. Erdélyben 8-20 kutyát is tartanak.

A farkasok legnagyobb példányai Alaszkában, Oroszországban és Kelet-Európában élnek. 50-80kg-os példányok, 50-90cm marmagassággal. Mivel a természet szelektálta őket, jóval szívósabbak, erősebbek. A szemfogaik is jóval nagyobbak, a bundájuk tömött, ráadásul intelligensebbek is mint a kutyák. Velük szemben egy kutya típus, a pásztorkutya az, amelyik felveszi a versenyt, mivel a falka ereje nagy. Nekik nem is az a céljuk, hogy megöljék a farkast, hanem hogy elkergessék. A túl agresszív, nem falkában dolgozó kutyákból farkaseledel lesz. A molosszerek vagy bull típusú kutyákból mind-mind farkaskaja lenne, mert nem tudnak falkában dolgozni és ész nélkül rontanak rá mindenre. Ráadásul a viszontagságos időjárást sem bírják. A bull típusúak ráadásul méretben is nagyon kicsik.

Ez a fekete-fehér videó egy propaganda film, meg van rendezve az egész. Találsz ilyet sarplaninaccal is.

a pásztorkutya munkája nagyon összetett. sőt, a pásztorkutya fogalma, mint olyan, is összetett dolog, nem véletlen, hogy külön alakult ki a többi fajtától, és hogy olyan nehéz jó pásztorkutyára lelni a pásztorkultúra hanyatlásával.

a pásztorkutya ösztönkészlete egyedi. míg a többi kutya az ember közelében élve az embert választja családjának, addig a pásztorkutya családja a nyáj. falkájának tekinti a nyájat, szoptatja a bárányokat, ahogy az ő kölykei is szopnak a bárányos anyajuhtól, és értelemszerűen megvédik őket. a pásztorkutya nem lehet zsákmányos, a hajtásnak, űzésnek szikrája sem mozoghat benne, semmilyen esetben sem bánthatja a jószágot! míg a felnőttkorban állathoz szoktatott pásztorkutyák sok esetben csak megtűrik a jószágot, akadhat olyan szituáció, amikor mégis sebet okoznak rajta, vagy meg is ölik. a nyáj mellett nevelkedett pásztorkutya az állatokkal él szorosabb viszonyban, az emberrel a kapcsolata nem olyan, mint a kertben nevelkedett társaiké. a mai világban egyre jellemzőbb, hogy kikopnak a falkát összetartó ösztönök a kutyákból, az ázsiák, kauk már sokszor úgy "kutyáznak", mint a pit bullok, de egy nyájnál dolgozó kutyának együtt kell élnie a kutyatársaival is, méghozzá fölösleges balhék nélkül. aki mégis harcot indukál, azt vagy a társai ölik meg, vagy annyira legyengül a fölösleges erőfitogtatásban, hogy a ragadozók elleni harcban veszik oda (vagy a pásztor csapja agyon). a pásztorkutyának okosnak kell lennie, nem csak a mindennapok során, hanem a harcban is. ha ész nélkül menne előre, akkor hamar kifilézi valami ragadozó, épp ezért nem tartanak fogást, csipkednek, és igyekeznek inkább csak elriasztani a nagyobb vadakat, mint konkrét harcot felvenni vele. a sérült kutyával nem rohannak azonnal kórházba, aki komolyabban sérül, az elpusztul. ezzel ki is szelektálódik pár generáció során az állomány.

emellett a pásztorkutyának rendelkeznie olyan fizikai felépítéssel, ami lehetővé teszi nagy távolságok megtételét, a hatékony harcot a ragadozók ellen (hisz ezért tartják őket), és azt, hogy életben maradjanak az adott körülmények között. savót és korpát esznek (abból sem sokat), télen kemény hidegek vannak, és nincsenek kutyaházaik...

ezeknek a feltételeknek igen kevés kutya felel meg, a molosszerek és a bull-típusúak már a fizikai résznél kiesnek.

és ezért fogom a fejem, amikor valaki csak úgy képről történt szimpátia alapján dönt úgy, hogy pásztorkutyát vásárol, mert a felét sem tudják annak, amit leírtam. és amit leírtam az is csak egy pici morzsája annak, amit tudni illene egy pásztorkutyáról.

mellesleg ebben a videóban Sarplaninai juhászok támadják le a farkasokat (illyr= régies elnvezése a Sárhegyi vagy Sarplaninai juhásznak), melyek (a farkasok) látszik, hogy nem túl nagy példányok, sőt talán megkockáztatom, hogy fiatal, süldő farkasok, mert még a Sarpl.juh-nál is kisebbek, amik köztudottan mind súlyban , mind méretben alulmaradnak (62-66 cm és 40-45 kg esetleg 70 cm és 50 kg, pláne ha a nyáj melletti mozgékonyabb , un. munkakutyákról van szó mint a videón, nyílván), mind a kuvasztól, mind a kau vagy kaj-tól pláne, nem beszélve egy 75-85 cm -s 50-65 kg-s kan farkastól, ami nem ritka az erdélyi havasokban!

Ezt a weboldalt mindenképp olvasgassátok, itt élvonalból szerzett farkas-pásztorkutya tapasztalatok teszik meggyőzővé a farkasban kétkedőket.Egyébként KAj és KAjtenyésztő is az oldal tulaja!