Együtt tartott kutyákat lehet úgy nevelni, hogy ne egy gazdihoz kötődjenek mindketten?

Egy hónap múlva hoznánk tenyésztőtől, törzskönyvvel két szuka kiskutyát, egy alomból (előre leszögezem, nincsenek szaporítói terveink!).

"Gazdifüggő" fajtáról lenne szó (kistestű magyar terelőkutya). Szeretnénk úgy nevelni őket, hogy egyikük jobban kötődjön a vőlegényemhez, a másik hozzám, de ne legyen probléma se abból, ha mondjuk egyedül vinném sétálni mindkettőt, ne essen meg az, hogy a másik nem hallgat majd rám, olyankor mindkettő jöjjön a hívó szóra.

Tanyán lakunk, terelni is fognak, de csak úgy "hobbiból", tehát nem lesz az, hogy ha esetleg nem felelne meg valamelyikük hajtókutyaként, akkor megy a háztól...

Többféle kutyás sportban is szeretnénk kipróbálni magunkat, de mindnek az a célja, hogy a kutya-gazdi kapcsolat erősödjön, szórakozva tudjuk lefárasztani őket, mert elsősorban családi kutyát, társat szeretnénk. Nyaralni, túrázni, táborozni, lovagolni se mennénk kutya nélkül. Szeretünk különféle kutyás vagy hagyományőrző rendezvényekre is járni, de ha alkalmasak lesznek rá, kiállításra is mennénk.

Úgy nagyjából meg van fogalmazódva bennem, mit hogy kellene csinálni majd, de örülnék, ha írnának olyanok, akik ugyanígy tartanak kutyát a párjukkal, hogy oldják meg?

Tehát: ne legyen egy gazdiért versengés, egyikünk hozzám, másikuk a páromhoz kötődjön inkább, de abból se legyen gond, ha mondjuk a másik kutyájának szólunk?

Köszönöm szépen a tanácsokat!