Állatokkal foglalkozó szakmák?

Én is ismerek olyan állatorvos csajt, aki fél a lovaktól és nem megy tehenek/disznók közelébe, mert csak.

De tanulnod kell majd róluk, nem is keveset. Szerintem gondold meg az állatorvosságot, mert egy csomóan választják azért, mert szeretik a kutyusokat-cicákat, aztán rájönnek, hogy hoppá, itt néha vért is kell látni, meg tehenek végbelébe kell nyúlkálni.

Igen, megharaphat a kutya, csúnyán megkarmolhat a macska, lecsípheti a körmödet a papagáj, megrúghat a ló, nekinyomhat a tehén a falnak, fellökhet a disznó.

Néha a szemedbe fröccsenhet a vér, genny, ürülék vagy egyéb rondaság.

Rád sandíthat a nyolcvan kilós kuvasz kan a szeme sarkából, miután a gazdája közölte, hogy ő bizony nem meri megfogni az oltáshoz, szájkosara, hát az meg nincs.

Emellett néha fel kell majd kelned hajnali kettőkor és bevonulni operálni valami sürgős esetet, karácsony másnapján fog jönni a telefonhívás családi ebéd közben, hogy kólikás egy értékes ló, vagy gyomorcsavarodást kapott a Buksi.

Néha el kell majd altatnod édes kis szopós kiscicákat vagy szomorú szemű, ősz pofájú öreg kutyákat, vagy teljesen egészséges fiatal kutyákat, mert a gazdája megunta, és te nem menthetsz meg mindenkit, nem viheted haza az összes rosszul tartott állatot, az emberi butaság ellen küzdeni meg sziszifuszi feladat.

Néha rá kell majd jönnöd, hogy lehet, hogy az állat azért pusztult el, mert te hibáztál. Vagy nem is hibáztál, hanem egyszerűen magától leállt a légzése a műtőasztalon, és nem tudtad újraindítani.

Nagyon sokszor pedig végignézheted az állatok gyógyulását és a gazdák örömét, és eltölthet jó érzéssel a tudat, hogy segíteni tudtál rajtuk.

Tied a döntés. A kutyakozmetikus vagy a kiképző kétségkívül kevésbé stresszes meló, de hát nehéz összehasonlítani ennyire különböző szakmákat.