Szaporító? Mit csináljak? Kihez fordulhatnék? Nem akarok belekeveredni, de.

Beszéltem velük. Kutyát kerestem, merő véletlenségből kerültem hozzájuk. Westit akartam venni, felhívtam őket is, telefonban szimpiknek tűntek. Elmentem, megnéztem a kutyát, és akkor láttam mindezt...:(

Nem akarok belekeveredni, mert nem akarok ártani senkinek sem direktből, de azt amit ott láttam...Az valami szörnyű volt. Sokáig gondolkoztam rajta, hogy mit kellene tennem, mert tényleg nem vagyok ez a mindenkinek ártani akaró típus, de ha a szívemre teszem a kezem, és a lelkiismeretemre hallgatok, akkor meg kell találnom a módját, hogy segítsek ezeknek az állatoknak. Azt hiszem, mindenkinek a maga lelkiismeretével kell elszámolnia, és úgy érzem, hogy ezzel a tudattal, nem tudnék többet a tükörbe nézni, ha a kisujjamat sem mozdítottam meg az ügyben, hogy segítsek...

Imádom az állatokat, oda vagyok a kutyáimért, cicáimért. Együtt nevelek egy 7 éves yorkit, egy 3 hós cicát és egy 4 hónapos amerikai staffordshiere kölyökkutyát. hatalmas területük van, ahol napközben szaladgálhatnak este 1-2 órás sétálással vannak lemozgatva. Yorkit is mindig sétáltatjuk, bár ő már kissé "öregecskén" kényelmesebben fogja fel a dolgokat. Már nem olyan fitt, mint régebben...

Telefonon sok konzekvenciát szerintem senki sem tud mondani. Max a hangját és a szakmai felkészültség alapján tudja eldönteni, hogy szimpatikus e neki az illető vagy sem. De mivel TK-ves kutya hirdetés volt, és TK-ves kutyákat árultak, gondoltam felhívom. Szakmailag, kutyákkal kapcsolatos kérdésekre mindre válaszolt.

De kikérem magamnak, hogy pusztán a putri miatt döntöttem volna az mellett, hogy nem tőlük veszek kutyát! Én sosem veszek papírok nélküli kutyákat, ha kell akkor még külföldre is kimegyek egy ígéretesnek vélt állatért. A stafink Szlovákiából való. Nagyon ígéretes ő is valóban. Őt is internetes hirdetésben találtam, bíztam a tenyésztő szakértelmében, és ezért keltünk útnak akkor őérte (stafi). Ha ennyi minimum bizalmat sem szavazok meg a telefon túloldalán lévő tenyésztőnek, vagy tenyésztőnek vélt személynek, akkor tulajdonképpen senkik se vegyen kutyát, senki se hirdesse őket sehol sem, mert az biztos olyan..De akkor én mint laikus kutyaszerető, aki egy adott fajtát szeretne nevelni, mert imádom az adott kutyát, honnan fogom tudni beszerezni? Nem mindenki jár kiállításokra, nincs mindenkinek annyi szabadideje. (bár a stafink kiállásán, hozzáállásán a dologhoz, még lehet, hogy bevállalnék, egy -egy kiállítást, hogy megmutassam sz én kis szépséges hercegnőmet..:)

Visszatérve a szaporítóra:

Én is vidéken élek, tudom mik mennek itt is, de érddcekes módon, erre felénk nem divatok a kóbor állatok. Itt minden kutyusnak van gazdija. Rengeteg fajtatiszta kutya van a falunkban, a stefisek is nagyon összetartó csapattá fejlődtek. Megvan a magunk kedvenc területe, ahova kivisszük a kutyáinkat. Szerintem nem kell egy általános sztenderdet ráhúzni minden vidéki emberre, hogy össze vissza pároztatják a kutyákat, amiket eladnak. Nálunk ez nem jellemző. Max. ajándékozást tudok elképzelni, szüleim ajándékba kapták a kuvaszukat. Nem ismerek ettől nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb kuvaszt. Már 14 éves, szegény alig bír lábra állni sokszor. Kapja a gyógyszeres kezelését. Nagy becsben van tartva. A gyerekeket imádja, teljesen oda van értük! Sose bántaná őket, még így idősen is letelepszik a gyerekek közelébe, és szemmel tartja őket. Nem bánja, ha vele együtt játszanak, ha éppen nem fájnak az ízületei. Itt is vannak Uv-k, de mindenkinek van saját gazdija. Sok kutyát ivartalaníttattak, többek között mi is a yorkinkat.

Sosem jutna eszembe, hogy egy ilyen kutya-telepről vegyek kutyákat, ahol semmi mozgásra nincs helyük, és a szaporítók pénztárcáját növeljem, támogassam a kutyagyárosokat, mint ahogy ez a telep is.