Malamut gazdik?

Szia. Nekem volt ilyen kutyám,sajnos idén elpusztult. Lány kutyus volt,9évet élt,még kisiskolás voltam mikor kaptam ( mostmár lassan a gimit fejezem ) Mivel,hogy fiatal voltam,a tanitására nemigen forditottam sok időt,amolyan játszópajtásnak lett vásárolva. Persze apu amennyit tehette foglalkozott vele ( az alap parancsokat tudta ) Akkor a tesóm 3éves volt,tehát mindenképp olyan kutya kellett,ami állitólag kijön az emberekkel. Hát,ő mindenképp ilyen volt. Szinte olyan mint a macska,játékos,soha nem bántaná az embereket,kifárasztani szinte lehetetlen,napokat végigjátszottunk vele,úgy,hogy 1x sem hagyott ott minket.

Aztán,ahogy nőtt annál jobban élveztük egymás társaságát,pl volt olyan tél,hogy húzott minket szánkón,bitang erős kutya :)

Iszonyat nagy amúgy a mozgásigénye,igaz nekünk kertes házunk van,nagyon nagy,szóval volt neki helye bőven. Anyu az ilyen kert kedvelő,tele virággal nyáron a kert,szóval ő nemigen dijazta,amikor a kutyus elkezdte felásni a kertet ( amúgy ez nála valami szokás volt,mindig leásott ilyen nagyon mélyre,és oda bemászott,gondolom melege volt )

Enni azt szeretet,igaz soha nem is sajnáltuk tőle,mindig jó bőrben volt. Más állatokkal is jó elvolt,a macskákat kergette,de soha nem fajult el a dolog.

Én tényleg csak ajánlani tudom ezt a kutyát,gyerek mellé,kertbe ( nagyon szép mikor a természetben van ) szerintem nagyon jó döntés. Foglalkozni kell vele,szőrét kikefélni,mert az nagyon hullik neki. Én most nyáron 1 másik malamutot is beszerzek,remélem ezzel is minimum ennyi jó élményem lesz,mint az én régi kutyusommal :) Sajnálom,most lehet hülyének néz a kérdező,hogy mennyire odavagyok 1 nemlétező kutyáért már,de nálam ez ilyen szerelem volt már szinte :))

18F