Kutya és kisbaba/új családi élet? Hogyan hozzam össze a kettőt? Nincs ötletem már.

Van egy 11 éves kutyám, aki nagyon ragaszkodik hozzám, és elég féltékeny természet, a kora ellenére pedig még elég nagy a mozgásigénye. Amíg a szüleimnél laktam, nem volt kérdéses a gondozása, minden nap tudtam vele foglalkozni. De most már van férjem és egy kisbabánk, elköltöztem otthonról. A probléma:

- a szüleimre nem hagyhatom a gondozását, mert nekik nem fogad szót annyira, és ha nem foglalkozom vele, az meglátszik rajta, volt, hogy nem evett, amíg nem én jöttem etetni, én vagyok a gazdája

- a sétánál is nagy erővel húzza, elrántja az embert, a szüleimre ezt nem tudom rábízni

- nem tudom elvinni magunkhoz. nagy kerthez szokott, nagy mozgásigényű kutya, ahol most lakunk, ott ezt nem kapná meg, csak szenvedne a bezártságtól. (azt könnyű mondani, hogy költözzünk nagy kertes házba, azért nem úgy van az...)

- mivel féltékeny típus, és amúgy is vannak vadászösztönei (macskák, madarak, vakondok estek már áldozatul) nem engedhetem össze a kisbabával sem, tehát pl. az, hogy együtt sétáljunk, az nem megoldható, nem akarok kockáztatni.

Jelenleg minden nap ingázok haza a szüleimhez a babámmal, és meg kell várnom, amíg valaki tud jönni segíteni, mert amíg a kutyával foglalkozok, a baba maradna egyedül, és azt sem hagyhatom. Most még nem gond, mert ráérünk, ez is egy program. És 1-1 alkalommal persze számíthatok arra, hogy megoldja valaki más helyettem, de hosszú távon ez nem megoldás. Mi lesz, ha visszamegyek dolgozni, hogy fogom ezt összehozni? Marad az ingázás minden nap?

Ha valaki volt már hasonló helyzetben, vagy tud tanácsot adni, írja meg... köszönöm!

(kiírom a kutya és a baba kategóriában is ugyanezt a kérdést)