3 hónapos kiskutyám tegnap pusztult el, hibás vagyok benne?

2 napja mikor jöttem haza iskolából a kiskutyám bágyadtan nézett rám, nem örült úgy mint szokott. Gondoltam biztos a melegtől, de 2-3 óra múlva sem lett jobb, megfogtam a hasát és nagyon forró volt neki. Megmértem a lázát ami 40,5 volt neki. Azonnal hívtam anyukámat, hogy jöjjön haza és vigyen el a dokihoz. Sajnos nem tudott, így autóbuszra ültem és elvittem a kiskutyámat orvoshoz. Az orvos jól ismer engem, mivel van egy másik kutyusom is akivel oda járunk. Az első kérdése rögvest az volt, hogy volt-e benne kullancs. Na már most én teljesen úgy emlékeztem, hogy nem volt benne (totálisan elfelejtettem, hogy 2-3 hete anyukám mondta, hogy talált benne egyet)- szerintem a nagy aggódás és izgalom miatt. A doki utána azt mondta, hogy ad neki egy injekció amitől lemegy a láza. Hazamentünk, estére jobban is lett. De reggel mikor felkeltem, és mentem ki hozzá a konyhába olyan furán sárgás volt neki a szeme és megint felszökött a láza. Mivel nekem iskolába kellett mennem, anyukám maradt itthon vele, hogy figyelje. Sajnos viszont apukám elvitte a kocsit.Aztán napközben egyre rosszabbul lett, míg végül maga alá pisilt... véreset. Anyukám rögvest hívta apumat, hogy gyorsan jöjjön és vigyék orvoshoz, és nekem is szólt. Eljöttem iskolából és rohantam haza, hogy ott várjam őket. De mire hazaértem már csak egy hívást kaptam anyukámtól, hogy sajnos ennyi volt, vége...

Nem tudtam elhinni. Az úton az orvos felé már szinte folyt belőle a véres vizelet, hányt és a doki hiába rakta be neki az infúziót, sajnos leállt a légzése.. próbálta újra éleszteni, de nem sikerült. Boncolást kértünk. Kiderült a kutyusnak babéziája volt, és abba is halt bele. A doki mondta is, hogy ő hitt nekem, hogy nem volt a kutyusba kullancs és ezért nem adott neki ellenszert a betegség ellen.

Ezért aztán most teljesen padló vagyok, a halála miatt is, meg az miatt, hogy ha emlékeztem volna arra a rohadt kullancsra. Lehet még itt lenne, és simogathatnám, ölelgethetném. Mindenki azt mondja, nem az én hibám... de nem nyugszok meg tőle és szét tép a bűntudat.