Nektek mi számít verésnek és mi az a fizikai kontakt, ami még belefér a kutyanevelésbe?

Amúgy ismert és elismert terápiás kutyás kiképzőtől (akit nem nevesítek privátban sem), származik az a jótanács, hogy soha ne üsd a kutyát, mert félni fog a kezektől, az meg hogy néz már ki... Inkább rúgd!

És hát nem tudom, nálam ez már a "nem" kategória... Néha én is kiteszem elé a lábamat, meg megtaszítom vele, de célzottan belerúgni eddig talán csak egyszer sikerült, végig se gondoltam, reflex volt, mert lábbal értem el éppen, meg nem is volt erős, de valahogy azonnal rosszul éreztem magam tőle. Azt maximum akkor, ha verekedő kutyákat kell szétválasztani. Biztos hülyeség, de valahogy olyan aljasnak tűnik nekem a rugdosás. Szóval azt nem.

Szerintem csak azért hangzik rosszabbnak a rúgás, mint a verés, mert az emberek ha már rúgják egymást, az komoly verekedésnek számít, míg nincs olyan ember, aki ne kapott volna a szüleitől, feleségétől, bárkitől gondolatébresztő pofont. A kutya számára viszont tökmindegy, hogy kézzel, újságpapírral vagy lábbal kap, kicsit vagy nagyot (mert lábbal is lehet megbillenteni akár csivavát is úgy, hogy ne törjön össze, a láb úgyis közelebb van hozzá, mint a kéz :), a különbség annyi, hogy a kutya nem veszti el bizalmát a kézben.

Nálam elég sok félős kutya volt, néhányuk biztosan vert, ők nagyon félnek a kéztől és elég kiszámíthatatlanul tudnak reagálni még akkor is, ha csak túl gyorsan nyúlok feléjük, pedig egyébként már bújósak, stb. Sokáig eltart míg bízni kezdenek. A mostani kutyám 4 hónapja van állatmentőknél, ebből egy hónapot töltött nálam, nem verjük, mégis megugrik, odavág orral, ha gyorsan nyúlok felé. Nyilván nem csak egy-két fülest kapott életében, de én azért valamilyen szinten megértem azt a kiképzőt, aki inkább a lábat ajánlotta korrigáláshoz, főleg, hogy a terápiás kutyákhoz nem mindig úgy nyúl a kliens, ahogy kellene, de minden "rugdosás" ellenére is kifogástalanul kiegyensúlyozott kell, hogy legyenek, szóval szerintem ez egy kivitelezhető, járható út.

Verésnek az számít, amit a kutya annak vesz.

A menhelyről kihozott kiskutyánk egy kicsit keményebb szótól is összeomlik, a terrieremmel meg bunyózunk akkorákat, hogy csak úgy döng az oldala az ütésektől, és élvezi. :)

Én újságpapírral szoktam büntetni. A kutya fejére csapni vele elég volt egyszer-kétszer, azóta ha elkezdem összecsavarni, a kutya azonnal visszavesz.

Egy nagy pofonra emlékszem, amit adtam a kutyámnak, mikor kölyökkorában visszafogott a kezemre valami zsákmány fölött, meg egyszer megruháztam, mikor elindult valami nyúlnyomon, ügyet sem vetve az ordítozásomra. Pechére el tudtam kapni.

Meg még egy-két grabancrángatás meg effélék, főleg kölyökkorban.

Felnőtt kutyának inkább csak előadom, hogy haragom rettenetes, fuss az életedért.

Igazából egy nagytestű, erős kutyának szerintem nem tud egy rendes gazda igazi fájdalmat okozni, mert a lapátnyéllel való félig-agyonverésig már nem megy el (remélhetőleg), hanem a kutya inkább attól fél, hogy mit tehetne vele. Erre valók a kölyökkori grabancrázások meg taslik.

Hát... nálunk a grabancrázás kb semmit nem ér. Fikarcnyit nem hatja meg - lefekszik, és várja hogy vége legyen, de pillanatra nem zökkenti ki abból, amit csinálni akart - pl kajafelevés, vagy bármi. Kétszer csináltam talán mostani kutyámmal, most 7 hónapos.

Orra koppintás, fenékre verés... :D Szerintem észre sem venné, vagy játéknak venné a dolgot.

Egyszer kapott tőlem olyan pofont, amitől "felborult", azt viszont már nagyon mérgesen, lendületből kapta. Nem volt nagy, mármint az ütés, ellenben nagyon pipa voltam. Inkább az indulatosságom használt, nem maga a pofon.

Felugrálásról egy parkos ismerős "szoktatgatja le" ő pl a térdét, lábszárát valahogy felemeli, mikor ugrik a kutya. Semmi agresszió nincs benne, egy tiszta mozdulat. Viszont a kutya a földön nyekken. Nem fáj neki, a lelkivilágát legkevésbbé sem háborgatta meg az eset, viszont arra az illetőre, akkor sem ugrál, ha épp először jön szembe, mikor elengedem a parkban.

Szerintem az a fizikai kontakt, ami még nem okoz fájdalmat a kutyának, de ért belőle, ha másból nem.

Verés pedig az, ami célzottan fájdalmat okoz a kutyának, hosszabb időn keresztül, különösebb ok, nevelő jelleg nélkül.