Tényleg volt valami valóságalapja?

Nyilván lenyugszik, hiszen a hormonjai arra ösztönözték, hogy szaporodjon, és végre sikerült eleget tennie ennek a késztetésnek, átmenetileg kiürültek a felgyülemlett hormonok a szervezetéből. De ugye ha megszűntetjük ezeknek a hormonoknak a termelését ivartalanítással, ugyanott vagyunk. Legalábbis józan paraszti ésszel így gondolom.

Mondjuk egy ennyire nem tudatosan tartott kutyára én nem alapoznék, az is simán lehet, hogy nem foglalkozott elég tudatosan a kutya fárasztásával, a kölykök meg leszívták, ezért kevésbé problémás most, de idővel vissza fog térni a régi rossz szokásaihoz a kutya.

Annyi változást okozhat a személyiségében az ellés, hogy magára szed némi felelősségtudatot, "felnő", érettebb lesz, hiszen azért az anyaság nem csak beprogramozott ösztönös dolog. Ezt nem tudja megadni az ivartalanítás, az tény, viszont az is, hogy nem minden kutya való anyának, sokukat idegesítik a kölykök, ösztönből megcsinálja, amit kell, de ennyi, szóval ez sem olyan dolog, amit feltétlenül meg kéne tapasztalnia a kutyának.

Nem csak a kutyát, de a szomszédot is lemerítette a kölykök felnevelése, ereje sincs kiabálni a kutyával. Meg egyébként is nagyobb gondja, hogy mit csináljon a 6 kis keverékkel, mint hogy az ágyra felugrott valamelyik.

Vidéken mondták, azt biztosan mérvadó. Azt is mondták, hogy a forró ételtől veszett lesz a kutya.

Utolsó: a tenyészkutyákat pont nem fedeztetik annyiszor, mert vigyáznak rájuk. Nem úgy, mint azokra, akiket a játszótéren csinálnak fel.