Ha a kutyáink meggyilkolták a szomszéd macskáját, amelyik átjött a mi kertünkbe, akkor az nem a mi hibánk/felelösségünk, ugye?

A macskák nem körültekintőek és nem tanulnak más hibájából. Ti nem tehettek róla, ha bejönnek a kertbe. A macskák szokása, hogy sétálnak az utcán, aztán ha jön valaki, akkor beugranak az legközelebbi kerítésen.

Én sűrű hálót raktam alulra a kerítésre, hogy ne ugráljanak be.

Hm...! Érdekes morális kérdés... NEM vagy hibás ilyen esetben, jogilag semmiképp.

DE! Abban igen, hogy a kutyáid nem megfelelően vannak szocializálva és a macska megkergetése, azaz eltávolítása az őrzött területről és a macska széttépése, ami zsákmányszerző ösztön, már nem ugyanaz...

Milyen fajta a kutyáid? Azért fontos, hogy segíteni tudjunk, nem mindegy a kora sem... Az biztos, hogy nagyon nehéz dolgotok lesz és a rossz hír az, hogy ehhez bizony szereznetek kell otthonra egy cicát, mert csak akkor lehet teljesen hozzájuk szoktatni...Ha szerencsétek van és ezt sok munkával segítitek is...Amúgy szerintem a szomszédnak is szerezettek egyet, legalább gesztusként...:)

Az is lehet, hogy nem akarták megölni, csak játszottak, és a cica számára végzetes lett:( Így jártak anyuék is a komondorukkal, a legjobb lélek az a kutya, de 2 kiscicát megölt, mert játszani akart velük.

Ödinek üzenném: a legtöbb esetben maximálisan egyetértek a válaszaival, de most nem. Van egy huskym, aki hónapokon át abból élt, amit magának vadászott, és nagyon bejött neki ez az életmód. Most már egész szépen szocializálva van, a jelenlétemben nem bántja az ismerős macskát, de ha egyedül hagynám egy idegen macskával, egészen biztosan zsákmánynak tekintené, és elkapná. És ez a fajtájából, a kölyökkori szocializációhiányból, és az előéletébl adódik. Nem lehet minden kutyát 100 %-osan átformálni, így is egy csoda, ami történt vele.

Szia kispalikee! Nincs azzal semmi baj, hogy más véleményen vagy, pontosan azt írtad, amit ÉN IS gondolok egy kutya szocializálási SZÜKSÉGLETÉRŐL, amit tudnia kellene mindenkinek... Az általam leírtak a saját tapasztalataimból és a saját megoldásaim közül vannak, korántsem általánosak és nem mindig elfogadottak. Mivel sok rendvédelmi és pszichológiailag problémás kutyát rehabilitáltam már, így sok esetben alkalmaztam ezt a módszert és bevált. Ez NEM azt jelenti, hogy jelen esetben, vagy akár a Te kutyádnál is beválna, mivel minden kutya más és más jellem, még almon belül is...

Gratulálok a kutyádhoz, hozzászólásaidból is látszik a kutyák iránti elhivatottságod és az alapos tudásbázis. VALÓBAN nem lehet minden kutyát teljesen átformálni és sokszor kell kompromisszumot kötni, de jelen esetben nem volt átmenet semmilyen átnevelés felé, ami NEM a kutya hibája.

Sarkítottam és kiéleztem a problémát, hogy a kérdező is tisztában legyen a kutyái szocializációs problémáival,hiányosságaival.

Örülnék ha később sem értenél velem mindenben egyet, ÉN IS szeretek tanulni a hibáimból, mindig ezek vittek előre és sokszor ezért makacsoltam meg magam és bizonyítottam, hogy csak akarni kell...:)

Néha provokatív és sarkított a hozzászólásom, mindig igyekszem a SAJÁT tapasztalataimból beletenni példát, mert csak így lehetek hiteles és csak így lehet összevetni a leírtak közötti különbséget. Nem szándékozom ezen változtatni és inkább örülök, ha valaki más nézőponton is van akár, mert ebből látszik ha valaki foglalkozik a témával, tenni akar és ez SZÁMOMRA fontosabb, mint, hogy ENGEM kövessen az adott kérdésben. NEKEM a KUTYÁK a lényeg, ha az Ő igényeiket kielégíti a gazdi, akkor én már elégedett vagyok. Nem a túlképzett és trükkökkel teletűzdelt kutyás életet preferálom, hanem a KUTYA életminőségét és szocializáltságát,helyét egy felelősségteljes gazdi mellett.

ÉN nem kívánok többet, DE ezt MINIMUM.

EBBEN szeretném ha MINDENKI velem értene egyet, de csak ebben.