Ez szocializációs probléma vagy csak ilyen a természete a kutyámnak?

A kutyusommal sokat sétálunk, és persze ilyenkor megindul az ismerkedés a többi kutyával. A probléma az, hogy a nagyon vehemens, energikus kutyáktól megijed, amikor szimatolják. Látom rajta, hogy egyből bestresszel, farkát behúzza és ha a másik nem veszi a jeleket, túl „erőszakosan” próbálkozik, akkor néha oda is morog neki. Nyugisabb kutyákkal semmi gondja, de játszani már velük sem szokott. (Egyébként nagyon játékos, imád apportírozni, labdázni, soha meg nem unja...) Már 10 éves kutyusról van szó, lehet, hogy a kora miatt is vette fel ezt a viselkedést? Persze én látom már alapból, ha ilyen kutya közelít felénk és jó esetben szólok a gazdinak (még jobb esetben a gazdi megkérdezi, hogy oda engedheti-e a kutyáját), de ha már késő, vagy póráz nélküli kutya rohan oda, akkor a kutyasuli tanácsai alapján teljesen lazán fogom a pórázt, és próbálok én is nyugalmat közvetíteni felé. Ha jól sikerül és nincs morgás, akkor meg is dicsérem érte, hogy ezt is pozitív élménynek vegye. De sajnos volt már olyan, hogy a másik kutya, minden előjel nélkül neki akart menni (flexin sétáltatott keverék, idős bácsival…), ezzel előre nem tudok mit kezdeni, és attól félek csak felerősíti a kutyámban ezt a viselkedést.