8 hónapos német spicc kutyusom még mindig nem szobatiszta. Már nagyon el vagyok keseredve. Mit lehetne tenni?

Azt írtad, hogy okos, értelmes kutya. Ebben az esetben csakis a büntetés-dicséret jöhet szóba.

Ha tudod, hogy hova piszkít a lakásban akkor azt a helyet domesztoz be, vagy használj olyan szagmintát amit a kutya nem szeret. Vagy ha van rá mód tegyél oda valamit, hogy ne férjen hozzá.

Ha észreveszitek, hogy éppen menne pisilni vagy éppen csinálja, akkor kell büntetni. Ilyenkor az orrát a elvégzett dolga elé tolni,(nem belenyomni, csak odatolni) és "ROSSZ!" vagy "TILOS" vagy "NEM "hangos szóval jelezni, hogy nem jó amit csinál. Viszont utána azonnal kivinni, és várni amíg kint is elvégzi amit otthon nem tudott befejezni. Ha kint elvégzi a dolgát akkor megdicsérni akár jutalomfalatkákkal is.

Sajnos ez a módszer időigényes, és állandó figyeléssel jár, de megéri..

Viszont büntetni akkor már nem érdemes ha a piszkítás után rögtön nem tudod büntetni. Felesleges büntetni akkor amikor hazamentek és látod, hogy megint összepisilte a lakást. A kutyáknak ugyanis nincs hosszútávú memóriájuk, és ha akkor bünteted nem fogja érteni miért is kapott ki. Mindig akkor kell büntetni amikor ÉPPEN rajta kapjátok. Amikor pont csinálja, jöjjön a bünti, majd gyorsan ki az udvarra..

Azért csinálja mert így "lázong", hogy egyedül maradt.

Ebben az esetben ha tudod, hogy csak akkor piszkít ha otthon hagyjátok egyedül akkor csináljátok meg többször azt, hogy Elmentek otthonról, őt otthon hagyjátok. Vártok 5 percet, majd visszamentek. Ha akkor bepiszkít, jöhet a szidás. Ha nem vigyétek le.

Ha ez sem válik be, akkor érdemes felkeresnetek olyan szakembereket akik kutyákkal foglalkoznak, és tőlük tanácsot kérni. Nyilván Cezar Milant nem kérhetitek meg, hogy segítsen, de vannak Magyarországon is jó szakemberek akik értenek a kutyákhoz, és ilyen problémákhoz. (de az is segítség lehet, ha Cézar Milan dokumentum filmjét megnézitek ahol az egyik részben ugyanez a gond volt az egyik gazdinak.)

Szia!

Huh, hát csak azért olvastam itt mindent végig, mert megsajnáltalak, ugyanis ismerős a dolog, anno egyszer sajnos én is így jártam és akkor nem értettem az egészet, de ugyanígy mint Te, én is elkezdtem kutatni az okokat és rájöttem. Nem vagyok még most sem szakértő, de rengeteget tanultam az esetről pár hónap alatt. Három szó a probléma és a megoldás összesen: szeparációs szorongás, szobaketrec!

Ha ennek a két dolognak utánaolvasol, sikerülhet még rendbehozni a dolgokat. Leírják részletesen, hogy miért csak akkor wc-zik be a kutya amikor nem vagytok ott és rájössz mennyit ér egy szobaketrec használata, amit eleinte elleneztem, de rájöttem, hogy a kutyának is jó és tényleg ez a megoldás! Bármily hihetetlen, de a szeparációs szorongással küzdő kutyus csak így gyógyulhat!

Az én kutyám 3 hónapos korára lett 98%-ban szobatiszta, bár eleinte ő is megpróbálkozott ezekkel a kis bosszú-játékaival, hogy ahogy (amiért) bezártam, magára hagytam, abban a percben be is pisilt, holott előtte végezte el a kis-és nagydolgát is az udvaron. Mivel esetünkben egy hihetetlenül intelligens, de dominanciára fokozottan hajlamos kutyáról van szó, akit tenyésztőnk szerint is kemény kézzel kell fogni, ahogy rajtakaptam a benti piszkításon, iszonyatosan összeszidtam érte, míg ezzel szemben ha kint végezte dolgát, hatalmas nagy disco-party-örömködés, jutalomfalat, dicséret, minden játszott. Még egy kevésbé tanulékony kutyának is egyértelmű a különbség a benti piszkolással járó szidás és a kintivel járó dicséret között - miért ne választaná az utóbbit? Két dolog lenne nagyon fontos az esetetekben.

Az egyik a fent említettek, hogy sokkal határozottabban kell hozzáállni a dologhoz. A kutya számára semmilyen visszatartó erővel nem bír az, hogy némán feltakarítasz, vagy esetleg egy kis ejnye-bejnyét kap. Nem kell komolyan büntetni (annak meg kakaevés és társai lehet a vége) de nagyon éreztetnetek kell vele, hogy most iszonyú csúnya dolgot csinált és még egyszer ilyen elő nem fordulhat. A kinti pisi-kaka ugyanez, vigyél magaddal jutalomfalatot (amit nagyon szeret, tehát ne a szokásos kajáját, ne is tápot, hanem pl virslikarikát, sajt-vagy párizsi darabkát, stb) és ahogy kint elvégezte a dolgát, kapjon irdatlan nagy dicséretet és jutalmat. Pluszban segíthetsz a későbbi dolgokon, ha a dolgára készülődve (és közben) mondogatod neki, hogy ,,pisi" -ezzel elérheted, hogy ha esetleg egyszer-egyszer nincs időtök, csak egy gyors egészségügyi sétára, akkor is az ismert szóval hamar ráveheted. Az én kis ördögöm is megtanulta ezt, késő este már csak ennyire engedem ki a kertbe, mondom neki, hogy pisi és már guggol is lefelé, aztán szalad vissza a házba. Bármikor hasznos lehet, ha tudja, hogy pl egy hosszú utazás során nem azért álltok meg, hogy fél órát elszaglásszon, hanem hogy gyorsan tegye a dolgát, aztán irány tovább. A lényeg a határozottság, mind a benti piszkolásnál való leteremtéskor, mind a kintinél való dicséretkor.

A másik dolog a tekintély. Első bent tartott kutyámnál volt szerencsém megfigyelni, hogyan fejlődik vissza a szobatiszta kutya, amint nem én teszem be őt a szobájába, hanem pl anyukám. Ha el kell mennem valahová és előtte megpisiltetem, majd én zárom rá az ajtót azzal, hogy ,,maradj", akkor ha 5-6 óra múltán jövök haza, mindent rendben találok, nincs pusztítás, nincs sem betojva, sem bepisilve. Ha viszont előfordult, hogy nem töltöttem itthon 1-2 napot és a szüleimre volt bízva, képes volt rögtön a kinti pisilés után bent is pisilni, amiért anyukám bezárta, a rombolásról már nem beszélve. Ezesetben a tiszteletről, anyukám felé annak hiányáról van szó - arról, hogy a kutya elfogad-e téged főnöknek (falkavezérnek, ki hogyan) vagy pedig tojik magasról a parancsaidra. Az, hogy sok trükköt tud, egy dolog, bármelyik kutyát meg lehet legalább az alap dolgokra (ül,fekszik, marad) tanítani, de a tekintély, a tisztelet kivívása és az engedelmesség megint más tészta. Erre lenne jó rágyúrni egy kicsit, hogy érezze a kutya, hogy nem csak egy kajaadagoló játszópajtás vagy, aki néha némi jutalom ellenében még trükköket is tanít, hanem a főnök, aki nélkül megáll az élet, akinek mindenkor engedelmeskedni kell. A benti pisilés simán lehet szeparációs szorongás is, mert még mindig nem gondol sem téged, sem a párodat a rangsorban feljebb valónak, ezért aggódik értetek és ha elmentek, egyből be is pisil a nagy stresszben. Nagyon fontos, hogy soha ne az ő akarata érvényesüljön, az ajtókon mindig ti menjetek ki előbb, ti egyetek előbb, őt pedig ne engedjétek kunyerálni, ne is kapjon soha a ti ételetekből, simogatni, játszani sem akkor kell vele, amikor ő dörgölőzik oda meg viszi a játékát, hanem amikor és ameddig ti akarjátok. Legyetek mindenben határozottak, szeressétek nagyon, de állítsatok fel neki szabályokat és azokat mindenkor tartassátok is be. Jan Fennel-t sokan ajánlgatják itt előszeretettel, ha a tekintély kiépítéséről van szó és az ő könyveit javaslom most én is, meglehet, hasznotokra válik.