Mennyi veszélyt jelent az emberre egy ilyen kutya?

Azt mindannyian tudjuk, hogy a dobermann ördögi külleme és temperamentumos, élénk karaktere miatt kedvelt főszereplője azon filmeknek, ahol mint veszélyes, támadó, agresszív kutyát kell megformálnia. Ez nagyon jól mutat a filmvásznon, képes elhitetni a hozzá nem értőkkel, hogy valóban egy harcias és verekedős kutya, jó lesz távol tartani magunkat tőle.

De a realitás amúgy egészen más.

A dobermann rendkívül kedves, szeretetre méltó, kiegyensúlyozott és megbízható kutyafajta. Mint minden más fajtánál azonban nagyon fontos a kutya nevelése, szocializálása. Ahhoz, hogy a fent említett pozitív tulajdonságokkal bírjon egy dobermann sokat kell vele foglalkozni, szeretettel és törődéssel körbevenni, együtt kell élnie a gazdájával, családjával, akiknek mindarra meg kell tanítani őt, amit elvárnak tőle. Kitartással, türelemmel és következetességgel.

Ez nem olyan nehéz feladat, mert rendkívül okos, tanulékony és intelligens fajtáról van szó.

Mivel őrző-védő fajta, az sem lehet elvitatni, hogy szeret ugatni. Ha bármi olyan történik, ami nem tetszik neki, vagy kifejezésre szeretne juttatni valamit, akkor ugat. Ha kint van a kertben és az utcán emberek járkálnak, gyerekek hangoskodnak vagy valaki éppen hozzánk szeretne bejönni addig ugat, amíg nem reagáljuk le a helyzetet, nem szólunk rá vagy nem nyugtatjuk. Ez teljesen normális reakció.

A dobermann általában tartózkodó, bizalmatlan az idegenekkel szemben. Úgy érzi, gazdája teljesen betölti az életét. Ha el akarjuk kerülni, hogy ezen hajlama elhatalmasodjon rajta, akkor már kölyökkorban tenni kell ellene. A kis kutyusnak meg kell adni a lehetőséget, hogy sok idegent ismerjen meg. Ha gazdája másképp nem neveli, a dobermann pubertás kora után egyre távolságtartóbb lesz idegenekkel szemben. Ha azonban kölyökkorában sok jó tapasztalatot szerez, és ráadásul jól felkészítették, optimálisan állították be a külvilághoz való viszonyát, akkor idegenekkel szemben közömbös. Nem mutat túláradó érzelmeket, de félelmet sem, és agresszív sem lesz. A kutya tulajdonos nem teszi helyesen, ha kizárja ebét, amikor vendége jön. Ha a kutyát valamely fontos fejlődési szakaszában nem szoktatták hozzá az emberekhez, vagy rosszul bántak vele, könnyen harapóssá válhat. Az ilyen kutyák minden emberrel szemben elhárítólag lépnek fel. De ez nem fordul elő, ha az eddig említett módon szocializáljuk a kutyát, szoktatjuk emberekhez és gyerekekhez. Ebben az esetben nyitott, barátságos és elfogadó lesz a hozzá barátságosan közeledő idegennek szemben.

maradjunk higgadtak, mozdulatlanok. Ne kezdjünk el sikítozni, kezünkkel hadonászni, rugdosódni. Ne nézzünk a kutya szemébe, merevedjünk meg, semmiképp se meneküljünk. Ha futunk, a kutya gyengébbnek látja magánál az embert, és megpróbálja levadászni.

ha van nálunk valami – kabát, esernyő, táska vagy bármi más – azt adjuk oda a kutyának. Ha mégis megharap, ne kezdjük el a kezünket, lábunkat az állat szájából kirángatni, mert az súlyosabbá teheti a sérüléseket. Ha nem mozgunk, az állat nem tekint bennünket zsákmánynak, és jó esetben magától elenged.

én a tegnapelőtt 20:45 össel értek egyet

de ha felénk rohan egy kutya probáljunk meg mozdulatlanok lenni,mert akkor nem vadászik, nekem is volt már ilyen,egy rotweller szaladt felém,és igen csak morgott és ugatott,

volt nálam 2 zsák fü,mert füvet nyirtam, magam elé tettem a 2 zsákot,és nem mozdultam,utána kutyá szemébe se néztem,utána magátol elment