Csak én szeretem ilyen betegesen a kutyámat?

mindig mellettem kell hogy legyen ha nincs mellettem például iskolában vagyok már minden bajom van és szinte azon jár az eszem hogy had menjek már haza hozzá. De a legdurvább hogy régen rengeteg "barátom" volt mentem bulizni stb miután kutyám lett kerülőm a bulikat és teljesen megváltozott az értékrendem , és az emberek mögé látok , látom a szándékait hogy épp beakarnak csapni vagy kihasználni , lehet hogy régen is láttam, éreztem ezeket de nem érdekeltek. De most hogy kutyám lett és foglalkozok vele tanulmányozom a viselkedését megfordult a világ , minden megváltozott. Ez szerintetek normális? Ráadásul fiatal vagyok 20 éves most kéne csak élnem buliznom de nem tudok mert ha elmegyek nem érzem magam jól már abban a közegben , mert tudom milyen emberek gyűlnek ott össze. Valamint szerintetek ennyire tanítanak a kutyák vagy amúgy is megváltoztam volna? Köszi a válaszokat!