Szerintetek ez a való életben lehetséges? Gazdi és a kutyája brutálisan verekszik egymással.

Kicsit fura,hogy kb a világ legbarátságosabb,könnyen kezelhető fajtája lesz egy vérszomjas fene vad :D

harci labi :D

Hát szerintem a való életben akármennyire is be van vadítva a kutya,szerintem a gazdáját szagról,hangról megismerheti.Hiszen ismerős lesz az illat,hang a kutyák nem felejtenek.

A film részletet nem tudtam megnézni, mert nagyon lassú a netünk, nem tölti le rendesen.

De nem tudom elképzelni, hogy egy kutyával valaha is előforduljon, hogy nem ismeri meg a saját gazdáját, még ha rövid ideig élt is vele, és utána hosszú időre el is szakadtak egymástól.

Egyetemista koromban volt egy szerelmem (volt évfolyamtársam), akit a német juhászunk pár havonta látott, mert messze laktunk egymástól (én koleszos voltam). Ilyenkor annyit találkozott a kutyával, hogy együtt vittük el sétálni, néha kirándulni, meg együtt játszottunk vele.

A szakításunk után hosszú évekkel egyszer Székesfehérváron járt, és fölhívott, hogy meglátogathat-e minket. A kutyánk már akkor a totális extázis állapotában ugrált örömében, amikor még az utcán állt, a kapucsengő előtt. Még emlékszem is, hogy Gergő is teljesen meg volt hatódva, hogy ennyire örül neki ilyen hosszú idő után is.

(Mondjuk bennem fel sem merült, hogy ne ismerné meg akármennyi idő után is.)

Nem valószínű, hogy ilyen előfordulna, főleg egy normális gazdi-eb kapcsolatnál.

Valóban furi a fajtaválasztás is.

Esetleg ha valaki tudja a film címét, elárulhatná, szívesen megnézném. :)

Ritka ocsmány/primitív film lehet.

De ahogy ez a kutya be lett tanítva... Eszméletlen.