Miert nem tudtuk sétáltatni a huskynkat?

a setalast nem porazon kell kezdeni hanem egy elhagyatottabb helyen erdo vagy akarmi el kell bujni ha megtalal jutufalat ne szolidgasd a nevet o neki kell arra figyelni hogy merre vagy jutifalat akkor is johet majd ha ezt honapokig csinaltatok es ugy setaltatok erdobe elhagyatott utcakon hogy a kutya mar figyel rad es jon akkor utana viheted porazon setalni mas kutyak koze akarhiva

mondjuk en nevelem mar kolyok kora ota de szerintem probald ki a kutyak kepesek alkalmazkofni

Mert nem volt megtanítva rá a kutya. Egy kutya sem úgy születik, hogy szépen sétál pórázon vagy anélkül megbízhatóan visszahívható. Mindkettőre meg kell tanítani, amihez sok türelem, határozottság és idő szükséges. Mindennap kell egy kutyával foglalkozni, nevelni, tanítani.

Ha majd újra lesz kutyád, akkor előtte látogass el egy kutyaiskolába, ahol a kiképzőktől sok hasznos tanácsot kapsz a nevelésre vonatkozóan. És majd ha meglesz a kutyád, akkor természetesen vele együtt is.

#3 "olt egy szuka is ami ennek a kutyusnak az anyukája volt, azzal ugyan ez a helyzet volt" Pedig nem öröklődő tulajdonság, csak ti voltatok buták.

Egyetlen kutyának sem elég az, hogy te otthon, a kertben játszol vele. Ilyen szempontból nagyon hasonlóak az emberekhez: igénylik, hogy kimozduljanak, új ingerek érjék őket, találkozzanak a barátaikkal, ismerkedjenek stb. Séta alatt pont ez történik: szaglásznak, jelölnek, elmegy előttük egy macska, mocorog a süni, megsimogatja Petike (vagy nem), szépen ülnek, amíg megkérdezed Mariska nénitől hogy van, találkoztok Mayával és Fifikével, megszervezed hogy Tappanccsal, Buksikával és Bundással a tóparton bandázzatok stb.

A nem sétáltatott kutyák ezektől az élményektől, ingerektől meg vannak fosztva. Ha egy ilyen kutyára pórázt raksz és kiviszed sétálni, általában két dolog történik:

a.) Teljesen lefagy a hirtelen rászakadó rengeteg ingertől (lecövekel, hatökrös szekérrel sem lehet elvontatni).

b.) Egyszerre akar megtapasztalni mindent, elrohan szaglászni, felfedezni (a gazdi meg szépen lobog utána a póráz végén).

A megoldás mindkettőre ugyanaz (csak a technika különbözik): megtanítod, hogy nem nagy ügy, mindennap van séta. Ha már megszokta, hogy séta van, nem dilizik be tőle annyira, hogy nem tud rád figyelni, akkor lehet elkezdeni tanítani a jó modorra.

Optimális esetben a kutyát egészen pici korától kezdve szoktatod a pórázos és póráz nélküli sétához. De ha valamiért ez elmaradt (menhelyi kutya, örökölted vagy csak felnőtt korában jöttél rá, hogy sétáltatni kéne), általában ez a megoldás.