Valóban a németjuhászok a világ legokosabb kutyái? (részletek lent)

Még a nagymamámnak volt egy nagyon okos, kedves, hűséges németjuhásza. Nagyon szerettem őt, de már öreg volt, és néhány évvel később el kellett altatni. Miután feldolgoztuk az elvesztését, hiányozni kezdett egy kutya jelenléte, és mivel nagyon szerették a németjuhászt, így vettek egy kölyköt. Próbálták tanítgatni, de nagyon bolond, nem hallgat senkire, nem hagyja magát simogatni, ugrál mindenkire. Nem veszélyes, nem morog és hasonlók, de szerintem ez nem normális egy elvileg okos fajtától. Valamint míg az öreg kutyát el lehetett vinni sétálni, és el lehetett engedni a mezőn, őt képtelenség.

Később megismertem egy barátom kutyáját, aki szintén németjuhász, de mondhatni őrült. A nap egy részében láncon van, de amint lehetséges, elengedik az udvarban, ahol nagy helye van rohangálni. (A sétáltatásnál nála ugyanaz a helyzet, mint a mamámék kutyájával.) Rendszeresen megőrül, ha valakit lát, hatalmasakat ugrik, van hogy fel is löki az embert. (Az ő nevelésénél nem voltam ott, így arról nem tudok nyilatkozni, de már hiába nevelik.) Továbbá szexuálisan túlfűtött, képtelen levezetni a benne lévő feszültséget, így az utóbbi időben aggresszívvá vált.

Talán ha összeengednék egy szukával, jobb lenne utána, de őszintén, az ő vérvonalát nem szaporítanám tovább. (Az ivartalanításban sem bízom, az én kutyámon végre kellett hajtani bizonyos okok miatt, de semmi sem változott.)

A fent említett kutyák mind kankutyák.

Mitől viselkednek így? Talán túl vannak szaporítva? Vagy mégsem a németjuhászok a legokosabbak?

(Tisztában vagyok vele, hogy a rendőrkutyák szinte mind németjuhászok, ezért nem értem a mi helyzetünket velük - kutyaiskolába jártak.)