Csak az az igazi pitbull/amstaff amelyik válogatás nélkül minden kutyát megtámad?

"Az ösztön és a genetika nem nevelés kérdése.

Aztán csodálkozunk ha egy támadàsos eset történik. Mert a gazda úgy tudta hogy minden nevelés kérdése."

Mert ez tényleg nevelés kérdése. Ne érts félre, egy felelős állattartótól elvárható, hogy tudja mik várhatók el a fajtától ösztöni szinten és fel kell tudnia ismerni a nem kívánt viselkedés előjelét (a szóban forgó esetben ugye ez a támadás lenne). De, ha kölyökkorától nevelve úgy volt nevelve, hogy ne az ösztöneinek éljen a pitbull, akkor gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy rátámadjon a másik állatra. Az ösztönt nyilván nem lehet kiirtani belőle, ha olyan helyzetbe kényszerítik a pitbullt (pl. szívlapáttal sarokba szorítják és teljes erőből ütni kezdik), akkor ott lesz a támadóösztöne is, de a nevelésnél a hangsúly azon van, hogy az ösztönöket kordában kell és lehet is tartani.

Volt már pitem, és nem nem vagyok laikus, értek a kutyákhoz. Vittük rendesen kutyaoviba, kutyaiskolába és már kiskorától kezdve szoktattuk hozzá más kutyákhoz. Imádta a gyerekeket állandóan ott volt velünk, hogy simogassuk. Más kutyákkal meg olyan jókat játszott, de egyálatalán nem volt agresszív soha. Még 1 éves kora előtt ivartalanítottuk, kan kutyákkal is jól kijött.

Véleményem szerint, nem mindegy milyen gazdához kerül, és nem mindegy honnan veszik. Első kutyának semmiképpen nem ajánlanám. De igenis vannak olyan bull kutyák akikben nincs agresszivitás.

Viszont mielőtt mindenki letámadna.

Nem azt állítom, hogy csak nevelés kérdése, mert oké harcra tenyésztett kutyák stb. Viszont, jó neveléssel el lehet nyomni ezt az ösztönt valamilyen szinten.

Ja és még hozzátenném, én sokkal több agresszív yorkit, és csivavát láttam már életemben mint pitbullt.

Pl az Én pitem szapis kutya. (Nem én vettem, hanem egy ismerősöm altal került hozzam még kiskoraban, mert az eredeti gazdaja sz*rt rá.)

Én vittem oviba. Sokat vittem kutyák közés. 2 kutyával él együtt.

10hónapos, eddig sosem volt semmi agressziv megnyilvanulasa.

2 kutyával nagyon jól kijön. Imad idegen kutyákkal játszani. Bár az tény, hogy elég félős..

Suliba majd most fogunk elkezdeni járni, de nem azért mert bármi probléma lenne vele.

A felelos gazda ott kezdodik, hogy ismeri a kutyajat es O iranyit felette 100%-ban!

Mindegy, hogy egy vadaszkutyarol beszelunk, aki futna a nyul utan, de a gazda visszahivja es visszajon, mindegy, hogy az epp csaholo pulirol van szo, aki epp csipne bele az erkezo vendeg lababa es arrol is lehivhato es az is mindegy, hogy egy pited van, aki epp tamadna ra az egyik fajtarsara. A lenyeg, hogy a gazda iranyitson es slussz.

A masik dolog: mi azzal a bajod konkretan, ha van valakinek egy nyugodt, jambor termeszetu amstaffja/pitje? Szerintem ha az orszagban van max parszaz ember, aki valoban el is bir egy rendes game vonalu pit-tel, az mar jo... a tobbieknek meg hadd maradjon meg a show-vonal, akiknek a kutyajuk ugyis hazikedvenc/csaladtag es tetszik neki a fajta! Persze, lehet es kell is azt mondani, hogy na de szerencsetlenbol mar kioltek az osztont... en ennek speciel orulok. Alaphangon is az a velemenyem, hogy aki game-vonalat akar, azt eljaratnam valami kurzusra es egy „jogositvanyt“ adnek neki a kutya tartasahoz.

Visszaterve megegyszer a felelos allattartohoz: a lenyeg, hogy barmilyen kutyad is van, ismerd! Es ha helyzet van hallgasson is rad es egy masodperc se kelljen ahhoz, hogy az emberben kattanjon, hogy gond van! Ha szukseg van az ivartalanittatasara, vidd el!

Kerdezo tehat: amennyire en tudom ez a ket vonal van a piteknel: game- es show-vonal. Egesz sok staffit ismerek es szam szerint csak 1 pitet. A staffik: vannak olyanok, akiknek mindegy, hogy ki jon-megy mellettuk, max jatszanak vele, viszont az jopar staffira igaz, hogy O a fonok! Lehet, hogy nem dominal konkretan, de ha vele szemben dominalnak, azt nem turi el es rendezne a helyzetet. A lenyeg, hogy keves submisszivet ismerek kozottuk. Az egyetlen pit pedig, akivel napi szinten szoktunk talalkozni nagyon nyugodt kutya, de csak bizonyos kutyakkal szemben.

Szerintem amugy valahol itt kezdodik az osztonos vervonaluk: vannak kutyak, akiket elviselnek, kedvelnek is es vannak olyanok, akiket ruhellnek, mert keptelenek veluk szemben tisztelettudoan viselkedni.