Amerikai staffordshire terrier. Vegyek, vagy örökbefogadjak?

Mielőtt bárki nekitámadna a kèrdèsemnek, éveken át foglalkoztam állatvédelemmel, eleinte önkénteskènt, később dolgozókènt tevèkenykedtem egy menhelyen, mindig is az örökbefogadást propagáltam a vásárlás helyett.

Viszont

Nagyon régi álmom, hogy amstaffom legyen.

Menhelyen dolgozó éveim alatt sok ilyen kutyával foglalkoztam, rehabilitáltam, tanìtgattam őket.

Viszont a menhelyeken lévő staffik nagyja borzasztó felelőtlenül lett szaporítva, ez sokszor előjön évek múlva, mikor kiderül hogy rossz a kutya idegrendszerre, testi problémái vannak, stb stb.

Tudom én is, hogy mentett staffik közt is vannak nagyon jó kutyák, de ez az esetek kisebb része.

Szerintetek megéri kockáztatni, hogy örökbefogadok egy kölyök staffit, és reménykedem hogy a nevelèssel, kutyasulival, foglalkozással tudom kompenzálni, hogy esélyesen nem egy tökéletes idegrendszerű kutya, vagy jobban járok, ha veszek egyet?

Nem az anyagi része zavar a vásárlásnak, hanem a lelki része.