Mit tehetnénk ez ellen?

Kissé ideges vagyok, ha nem érkezik válasz, akkor is jól esik kiírni magamból...

A testvérem eléggé másképpen gondolja hogyan is kell nevelni egy kutyát. Ő nem olyan felelősségteljes, mint ahogy én elvárnám tőle, vagy akár bármelyik felelősségteljesebb gazda várná.

Vettek a feleségével a gyereknek (!) aki akkor 10 éves volt, egy csivava kutyát. Természetesen szaporítótól, mert nem akartak sokat fizetni érte. Aranyos kutyus, de borzasztóan félős, még a széltől is fél. (halál komoly, ha szél fúj le se akar menni) Persze a gyerek nem foglalkozik vele, az anyukája meg állandóan hárít, hogy a gyereknek kellene foglalkozni vele, tesóm pedig jobb is ha nem foglalkozik vele. Egy nap egyszer viszik le, egyáltalán nem szocializálták, el is van hízlalva, köldöksérve van és még nem ivartalanították, pedig nagyon nagyon beteges. (szuka egyébként)

Mindig van valami indok, hogy miért nem. Nem, mert most nincs pénz rá. Nem, mert most túl meleg van. Nincs idő, anyámkínja.

Most elmentek kempingezni pár napra. Természetesen a kutya oda nem mehet, mert a család nem akar plusz koloncot, így megkértek hogy vigyázzunk rá. Én szívesen vigyázok rá, ilyenkor próbálok néhány dolgot bepótolni a kis életébe. Pl ebben a néhány napban legalább prémium tápot eszik, többet viszem sétálni, próbálom szocializálni apró lépésenként (egyáltalán nem találkozik kutyákkal amúgy)

De rettentően viselkedik kutyás környezetben, mindenkire aki közelebb megy hozzá azonnal rátámad, még kölyök kutyákra is. Retteg, remeg. Most történt az, hogy a férjem levitte sétálni, és útközben találkoztak egy viselkedés zavaros kaukázusi kutyával, a férjem próbálta kikerülni őket de a kau rárontott a kiskutyára és mivel FLEXI pórázon volt a kau, nem tudta a gazdája visszafogni... Bekapta a csivit, a lapockáját (nem lágyrészre ment) és kénytelen volt a férjem a kaut nyakonvágni, hogy elengedje. Igazán nem harapta meg, csak elkapta, egy masodpercig tartott. Ha megakarta volna ölni, azonnal végezhetett volna vele, de szinte csak összenyálazta. Persze a kutya halálra rémült, de szerencsére semmi testi baja nem lett. Azért a biztonság kedvéért elvittük dokihoz, aki megállapította hogy semmi baja nincs. Azóta eltelt 7óra,és a kutya még mindig csak remeg, szerencsétlen az ágy alatt gubbaszt. Bevetettünk minden trükköt, nem tutujgattuk halálra a baleset után, nem reagáltuk túl, de ő nagyon fél még mindig. Le se lehet csalogatni, reggel nem is tudom hogy fogom levinni sétálni. Borzasztóan ideges vagyok, nem akarok hibáztatni senkit, utólag amúgy is könnyű okosnak lenni, de nem tudom mit tegyek ezzel a helyzettel, mégis csak ránk bízták a kutyát. Hogy nyugtassam meg?

Bocsi ha hosszú, és hisztérikus lett.

Amúgy 4 éves a kutya.