Meddig fog fájni a kutyám elvesztèse?

Nagyon sajnálom a veszteséged, és részvétem.

Nekem is sok négylábú barátom távozott már. Azt figyeltem meg, hogy könnyebb elengedni őket, ha idős korukban, teljes életük végén, tehát nem váratlanul mentek el. Volt olyan kutyám is, aki aránylag fiatalon egyik hétről a másikra omlott össze, váratlanul gyűrte le a hasnyálmirigy-rák. Azt nagyon nehezen dolgoztam fel. Ő volt az egyetlen, akit nem elaltattunk, mert annyira gyorsan romlott le az állapota, hogy mire az orvos odaért, már kimúlt magától szegény.

Összességében meddig? Mindig ott marad az üres hely a szívedben. Fájni szerencsére nem fog örökké. Napok, hetek, esetleg hónapok. Nem tudni.

Addig fáj, amíg meg nem tudod gyászolni. A gyász egy belső lelki folyamat, ami egyénenként változó. A bűntudat a gyász része; azt jelenti, hogy az elvesztett kedves állat esetében magadban keresed a hibát, hogy mit tehettél volna jobban, vagy mit tehettél volna érte.

Ha veszel azonnal egy másik kutyát, azzal nem segítesz, csak elfeded a gyászt. Azt szokták mondani, hogy ha egy állathoz erősen kötődött a gazdája, vagy az állat valakinek a "helyén" volt 8érzelmileg: pl. elhunyt apa, tetsvér, ikertestvér, bárki, aki valaha fontos volt az életedben, akkor intenzívebb és hosszabb lehet a gyász. Nincs meghatározott ideje.

Az én cicám 16 év után távozott - szintén elaltatták. Rák. 3 éve. Még ma is olyan iszonyúan hiányzik, hogy nem vagyok képes sem macskát, sem kutyát tartani. Egyszer vége lesz a gyásznak, csak nem tudom, mikor.

Részvétem!

Nagyon sokáig furcsa lesz a hiánya, ezt sajnos tapasztalatból mondom, de hát nem tudsz mit tenni. Te megtettél érte mindent, amit csak lehetséges, azért meg ne legyen bűntudatod, mert későn realizáltad a dolog súlyosságát. Sajnos a kutyák ilyenek, hogy rejtegetik, ha bajuk van, így sokszor nehéz megítélni, hogy ténylegesen mekkora a baj. De nézd a jó oldalát is: A kutyádnak nagyon szép élete volt mellettetek és cserébe ő is rengeteg dolgot adott nektek, főleg tapasztalatot, amivel egy még szebb életet tudtok majd nyújtani a következő kutyátoknak (ha lesz).

Ha megtettél érte mindent, ne legyen bűntudatod.Nem hagytad tovább szenvedni.

Sajnos ha nincs másik állatod, ez a fájdalom sokáig fog tartani.

Akkor fog enyhülni, ha tartasz egy másik kutyát.Elvesztett kutyádat nem pótolja,de a vele való törődés enyhíti a gyászodat, mert a figyelmedet elvonja.Könnyebb lesz neked.Attól még ő is benned lesz, de a hiányát elviselni segíthet.

Részvétem neked. Nekem tegnap kellet ezt megtennem öreg barátommal 15 és fél év után.

Reggel arra keltem hogy alig kap levegőt és folyik a nyála. Az állatorvos azt mondta hogy lehetne oxigén sátrazni,de egy ennyi idős kutyánál ez csak a szenvedése meghosszabbítása.A masik opció hogy hazaviszem és este kínok közt megfullad...ezért meg kellett lépnen...azóta pár óránként kiakadok hogy mégis az oxigén sátrat kellett volna választani és mar a bűntudat,de nem bírtam látni ahogy szenved.