Életem első tereplovaglásán vagyok túl. Mit csinálhattam rosszul?

Barátnőmnél voltunk "lovastáborban", a tanyájukon, barátokkal és a szüleivel.

Egy viszonylag fiatal (6 éves) kancát kaptam, akivel a terep előtt napokig barátkoztam, kedveskedtem neki, igyekeztem hogy megszokjon.

Hihetetlenül rafinált és okos kanca, az egyik legakaratosabb és legimádnivalóbb az istállóban.

Ennek ellenére úgy éreztem, a ló nem bízott bennem.Folyamatosan elkalandozott, cibálta a szárat, kicsiket bakolt.Sokszor kellett miattam megállni, mert a kanca megmakacsolta magát, megállt, oldalról elkapta a szárat, és erősen húzni kezdte a föld felé.Közben horkantott is néhányat.

Én erre próbáltam erősen, de óvatosan felhúzni a fejét, a combomat megszorítottam, mire elindult, de pár perc múlva megint megállt.

Bevallom gyáván, nem mertem vágtázni vele, csak ügetni.

Vajon azért parádézott ennyire, mert érezte, hogy nem vagyok biztos magamban?