Milyen lovatok van?

Hát nekem kettő van:

1:Hajnal-egy izabella fakó andalúz kanca, 8 éves.Imádom ő a második lovam :) 2 hónapja kaptam :)Mikor rossz napja van, akkor is szerettem :) akkor általában imádja rárakni az ember vállára a fejét és rá helyezi a súlyt XD és mindig ha vágtázunk minden második vágtaugrásnál váltja a lábát.Ügetésben meg nyújtja az ügetést XD Imádok rajta lovagolni, szeretek hozzá járni :)

2. Brüsseris:egy fríz kanca,fekete, 9 éves:) Ő az első lovam egy éve kaptam :) Neki nincsen rossz napja, csak mikor sárlik, minden re érzékeny XD

Egy lovardában vannak, heti 3 szor járok ki hozzájuk és olyan 4 órákat szoktam ott lenni :)

1:Milyen gondozni?

Egy élmény! :D mindig mással rukkol elő! :D egyszer leveri a keféket a következő alkalommal kikapja a kezemből a patakaparót máskor meg hihetetlen nyugodt! :d mindig kitalál valamit de imádom! :)

2:Milyen lovagolni?

az előző lovakon teljesen más volt mint rajta. Mindig "hordó" lovakon lovagoltam ő pedig kecses és szép térnyerő mozgása van ! Hihetetlen jó!

3:Van-e hogy kevésbé szeretem?

Soha nem szeretem kevésbé!! Lehet bármilyen bolond én akkor is ugyanúgy szeretem... a családtagjaidat sem szereted kevésbé csak mert rossz napjuk van...

4:Mi a neve?

Phoneix(Főnix)

5:Fajtája

Angol telivér

6:Szín

almásderes

7:Év

5 éves

Neve: Nyárutó (Nyali)

Kora: 4 év

Fajtája: fjord kisló

Neme: kanca

Milyen gondozni? Szórakoztató. Ez az a szó, ami a legjobban jellemzi, ugyanis a lovam állandóan valami új trükkel áll elő (a szájába veszi a szivacsot, és ezzel a frászt hozza rám, behúzza a fejét a két lába közé, hogy még véletlenül se tudjam kifésülni az üstökét, addig nyújtózkodik, amíg ki nem nyitja a boksz felső ajtaját, és miközben a farkát kefélem, fogja magát és bezabálja a répát, és hasonlók), úgyhogy sosem unatkozok, amikor vele vagyok. Rendszerint iszonyatosan koszos, néha egy órát is igénybe vesz, mire elfogadhatóan néz ki. (Elég világos szőre van, minden meglátszik rajta.)

Milyen rajta lovagolni? Sosem tudok betelni vele. Minden nap kimegyünk, és mikor szőrén döngetünk fel a dombra, nem tudok másra gondolni, csak hogy ez az alattam rohanó, izmos kis zsemlegombóc az én lovam, és olyankor általában elkezdek nevetni, megsimogatom, és újból meg újból hitetlenkedve megrázom a fejem.

Kevésbé szeretni? Dehogy! Rossz napjain, amikor szomorú - nem tudom máshogy mondani, talán kedvetlen -, olyankor kimegyünk a kedvenc helyeire, hagyom legelni, kantár nélkül lovagolunk (azt nem tudom miért, de nagyon szereti), de ő sosem csinálna semmi rosszat még a 'rossz' napjain se, sőt, olyankor még a húgomat is rá tudom ültetni, mert biztos, hogy Nyali nem fog vágtába bakolni vele. Amikor nagy ritkán ellenszegül, akkor se vagyok rá mérges, csak el kell neki magyarázni a feladatot, és csinálja is.

Lehetetlen nem szeretni, kedves, aranyos, odadöcög a kerítéshez, néha nyerít, és akármilyen sáros is, ő az én pónim marad.

Ja, lehet, hogy már írtam, fakó színű, zsufafakó.