Sok gond van a cicával?

Minden állatot, macskát is felelősséggel szabad csak tartani. Hogy mire kell figyelni, ahhoz egy komment terjedelme bőven kicsi, könyveket lehetne teleírni a témával, de sok weblap is foglalkozik alapvető állat- illetve macskatartási ismeretekkel.

A kérdéseidre azért röviden válaszolva:

Mihez képest nehéz? Törődni kell vele is, napi szinten, de azért a macskák elég öntörvényű és önálló állatok, szóval egy kutyánál például jóval kevesebb figyelmet igényelnek.

Nemigen lehet megtanítani erre, mert a karomélesítés ösztönös viselkedés. Vegyél neki kaparófát, és ahhoz szoktasd hozzá!

Ha kikaparja az almot, az a legtöbb esetben a gazdi hibája, mert nem tisztítja/cseréli kellő rendszerességgel.

Hogyan kezdj hozzá? Tájékozódj a témában mindenekelőtt, aztán ha a szakirodalom nem vette el a kedved, vegyél egy cicát. A legtöbb dolgot úgyis élőben kell tapasztalni, hogy megtanuld ;)

Szerintem nem macerás. A legrosszabb része az alomtakarítás és a rengeteg szőr.

Viszont alomból ma már lehet olyan jókat kapni, amik nagyon jók, és elég akár csak két hetente kicserélni, közben meg csak a nagy dolgot kell kilapátolni, az nem olyan vészes.

A szőr az meg adott. Mindened olyan lesz. Az egész lakás a bútorok, a ruháid.... Ez szerintem a legrosszabb része. Elég idegesítő dolog, mégis kis áldozat ahhoz képest amit cserébe adni tud neked egy cicus. Rengeteg szeretet, vicces és meghitt pillanatokat egyaránt. Mindenképpen megéri elviselni érte ezt a kellemetlenséget. :)

Ami még akár macerásnak tekinthető, hogy ha egyedüli cica, akkor sokat kell vele játszani. Minden nap legalább egy órát rá kell szánni, akkor is ha neked éppen nincsen olyan kedved. Számomra ez alapvetően nem macera, de azért nyilván vannak olyan pillanatok, amikor semmi kedvem hozzá, mert minden más bajom van. Beteg vagyok, fáradt vagyok, ilyesmik. De ez nem számít, mert a játéknak akkor is meg kell lennie, mert a cica nagyon igényli.

Ezenkívül kell ugye etetni, az igazán nem macerás dolog. Meg évente egyszer elvinni oltásra.

Nagyjából ezek a legfontosabb teendők.

És hogy hogyan kezdj hozzá? Valóban érdemes bővebben utána olvasnod, de leírom hogy én hogy álltam neki, mint totál kezdő macskatartó. Ezután minden jött magától. :)

1. Kinéztem egy cicát a neten.

2. Beszereztem a szükséges felszereléseket (alomtálca, almoslapát, alom, kaparófa, fekhely, játékok, etető-itató tálak, cicakefe)

3. Elhoztam a cicát.

4. Elvittem a cicát orvoshoz (féreghajtás, oltás).

5. Hazavittem a cicát, és boldogan élünk míg meg nem halunk. :)

Az első oltást természetesen ismételni kell 2 hét múlva, utána pedig évente. 7 hónapos kora körül pedig ivartalanítani kell.

Ha kölyköt veszel magadhoz, akkor úgy szoktasd alomra, hogy amikor először eszik, figyeld hogy mikor akar wc-zni. Látni fogod, el kezdi keresni a helyét, kapirgálni a padlót. Akkor fogod, és beleteszed az alomba, és már rá is van szoktatva. :) Esetleg ha nincs türelmed kivárni, akkor egy kis pocaksimitől rögtön beindul az emésztése. :)

Dióhéjban ennyi. Szerintem nem túl bonyolult a dolog. :)

Hogy sok gond van-e vele az attól (is) függ, hogy te mennyi energiát akarsz fordítani a nevelésére.

Meg lehet tanítani természetesen hogy ne kaparja a bútort, ha van jobb opció amit kaparhat illetve ha rásegítesz mondjuk vízi pisztollyal amikor olyat kapar amit nem kellene.

Az almot hogy szétkotorja-e az teljes egészében cica-függő, van olyan macska amelyik úgy viselkedik az alomban is mint a királykisasszony és egy szem alom sem kerül a padlóra, illetve van olyan aki úgy kapar maga után mintha a kincset keresné az X alatt a térképen. Van olyan cica is aki nem is kaparja be a "végtermékét".

Attól függ a tiédnek milyen lesz a személyisége. Egy nap egyszer összeszívod morzsaporszívóval és ennyi egyébként (a pici szemű almokat mármint). Van magas falú alomtálca (nekem is olyan van), amiből alig tud kikaparni, illetve van fedett is. Szóval ez nem lehet gond.

A gondoskodási igénye megint csak személyiség- ill. fajta-függő, vannak cicák akik rajtad lógnának egész nap és vannak akik épp csak észreveszik hogy létezel.

Mindenképpen kell a cicákat is fárasztani, mivel attól hogy egy cica mondjuk benti, még ugyanúgy szeret vadászni / játszani mint a kinti társai és mivel ő bent él, ezért te vagy a felelős, neked kell ezt neki biztosítani.

Ugyancsak ez annak a záloga hogy nem fogja darabjaira szedni a lakásodat unalmában.

Sok játék, szeretet, türelem, odafigyelés, minőségi eledelek = boldog cica + boldog gazdi.

Szerintem nagyon-nagyon egyszerű!

Nekem is van egy 1 éves kan cicám.

Amikor megjött, nyávogott és egyből gondoltuk hogy vizelnie kell, gyorsan rá is raktuk az alomra, elis végezte a dolgát. Utána még 1-2x rákellett rakni, de utána magától ment.

Az elején még sokat kell vele játszani, de ahogy növekszik annál kevesebb időt tölt veled.

Mára már csak enni meg aludni jön haza. Viszont most mivel hideg van nagyon gyakran bent van.

A bútort soha de soha nem kaparta szét.

Néha azért összeverekszik a környéki macskákkal akkor ugye, segíteni kell neki.

Összességében nincs vele sok gond

Én soha nem bántam meg hogy, macskám lett.

Persze ez csak az én cicusom, minden macska másmilyen.

Sok cicám volt már, így tapasztalatokat tudok veled megosztani.

Macskája válogatja, hogy mennyire macerás. Az alomkotrásra egy egyszerű megoldás létezik, a fedeles alomtálca, elé egy kis lábtörlővel vagy törölközővel. Bútort szeretik kapargatni a nyugisabbak is, ezért nem árt beszerezni vagy csinálni kaparófát. Főleg az elején igényel sok gondoskodást (gondolom kiscicát szeretnél, nem felnőttet), nevelgetni kell amennyire lehet és hagyja, igényli a játékot és persze azt, hogy legyen kihez bújni a mama helyett. Némelyik cica könnyen nevelhető és valamelyik eléggé nehezen, azt javaslom ne sziámival kezdd :) A perzsák általában véve nyugodtabbak, legalábbis nálam ez volt a tapasztalat.