Mit csináljak ezzel a kis verébbel?
Ma, amikor hazaérkeztem, az udvaron egy kis veréb rohangászott és csapkodta a szárnyait, de nem tudott elrepülni. Nagyon szeretem a madarakat, és tudom, hogy falun a veréb nem tartozik a legkedveltebb madarak közé, de én megsajnáltam, és nem akarom, hogy elpusztuljon. Ha a földön hagyom, előbb-utóbb macskapréda lett volna belőle. Egyelőre biztonságban van, és bár próbáltam neki enni és inni adni, a szülői fészekben lenne a helye. Az a gond, hogy fogalmam nincs, honnan eshetett ki. Viszonylag már nagy, és idő kérdése, hogy megtanuljon repülni. Ezt az éjszakát, remélem, sikeresen átvészeli, de így nem maradhat, mert elpusztul. Ha visszaengedem a földre, megintcsak elpusztul, mert a macskák felfalják. Van két verébfészek, jó magasan, és talán onnan kerülhetett ki, de ez csak bizonytalan feltételezés. Ha vissza tudnám rakni, nem közösítenék ki a fészeklakók? Ott is elpusztulna? Én nem akarom, hogy elpusztuljon a kis csipcsirip. Még ha a fészekben nem is fogadják be, inkább ott van jó helyen, mint akár nálam, akár a macskák között. Volt már hasonló helyzetben valaki? Mit tettetek? Szerintetek mi lenne a legjobb a kis kétlábúnak?
Előre is köszönöm a válaszokat. (hülyék kíméljenek!)
válasza:Nem fogadom el, hogy pusztulásra vannak ítélve. Gyorsan utánaolvastam, hogyan kell felnevelni (vagy legalábbis elsősegélyben részesíteni) egy ilyen fiókát, és bár nagyon macerás, mindent meg fogok tenni érte. Ha már így a madarak és fák napján összeakadtunk. Adtam neki az előbb vizet, aztán holnap főzök neki tojást is. Aztán megpróbálom berakni az egyik verébfészekbe, bár kétséges, hogyan fogom elérni a fészket. Még létrával sem lesz egyszerű.
Köszönöm a választ!
válasza:
válasza: válasza: válasza:Nagyon szép, hogy segíteni akarsz, de nem kellett volna "megmentened". Itt olvashatsz a részleges fészekhagyásról:
"Melyik fiókát nem kell megmenteni?
Énekesmadarak esetében a teljes testükön repülőtollakkal fedett; jól szaladó, a szárnyukkal eközben erőteljesen verdeső és valamilyen szinten repülni képes; élénken menekülő; az ágakon stabilan megkapaszkodni tudó; nem bágyadt; láthatóan nem beteg vagy legyengült madarakat ne "mentsük meg"! Ezek a fiókák az esetek túlnyomó többségében az előző fejezetben részletezett túlélő stratégia alapján cselekednek és nem árvák. Befogásukkal értelmetlenül kiszakítjuk őket a normális fejlődési környezetükből, azt kockáztatva, hogy a természeteshez képest hiányos táplálásunkkal csont- és tollfejlődési problémákat okozunk nekik."
Egyes madarak fiókái hamarabb elhagyják a fészket, ilyenkor a szülők biztos távolból figyelik, védik őket. Nem szabad ilyenkor hozzájuk nyúlni, ha már tollasak.
válasza:22:31-es! Sajnálom, ezt akkor is írhattad volna, mikor kiírtam a kérdést, ami ugye két napja történt. Így utólag már hiábavaló azon gondolkozni, hogy mi lett volna, ha... Az elméletet most már legalább én is tudom, és legközelebb ügyesebb leszek. Dehát az ember nem tudhatja, mi a teendő, mikor először került ilyen helyzetbe. Rozsdafarkú fiókát mondjuk mentettem már (és nem kell idézőjelet használni), de ott tudtam, melyik fészekből esett ki, és rövid időn belül visszatettem a többi fióka közé; gond nélkül visszafogadták, és nemsokára már ő is kirepült a többivel együtt.
Köszönöm a válaszodat, hasznos dolgokat olvastam benne, csak ez már későn jött. Abból a szempontból hasznos, hogy már tudom, mi a teendő egy ilyen helyzetben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!