Elkaphatják tőlem?
Másfél nap alatt leterített egy szokásos megfázás, be van gyulladva a torkom, stb.
Van két hullámos papagájom, novemberbe került hozzám az első, azóta nem voltam beteg. Sokat ülnek rajtam, szeretgetve vannak, "puszilkodunk", közvetlen a viszonyunk. Most viszont nem merek túlzottan közel lenni hozzájuk, nehogy betegek legyenek. Elkaphatják tőlem, vagy attól még tarthatom a viszonyunk? :) Az egyik már nagyon jönne, igényelné a cirógatást, "beszélgetést", szeretgetést, de nem merem.
Nektek mi a véleményetek?
18L
válasza: válasza:Van esély rá,igen,elkaphatják. Simogathatod őket,csak előtte alaposan moss kezet,és a pusziszkodós részt hagyd ki,az arcodhoz ne engedd csak olyan közel őket.
Bocsi az offért,de te hogyan szelidítetted így meg őket? Nekem kb 4-5 hónapja van meg a 2 hullámosom és még mindig vadak... :\
Novemberbe jött az első, április elejéig egyedül volt, így csak egymásnak voltunk. Először kézből etettem, majd amikor felemelte a lábát, alátettem az ujjam, a kis favonatkájával játszott a kezemből. Majd megtanult magától kézre ülni, ez kb. 2 hét volt, utána már kiengedtem szabadon a szobába. Folyamatosan beszélgetünk, mindig egyre közelebb és közelebb kerülünk egymáshoz. Beszélni is megtanult pár szót, de ez már másik történet. :D
Áprilisba megérkezett a barátja, ő a kezemre nem ül, meg lassabban szelídül, de a kezemből eszik, még csak néha ül a kezemre, kezemből játszik, de ha kint ül a kalitka tetején és odamegyek, akkor megpuszilgat.
Türelem, sok-sok rájuk fordított idő és szeretet kellett hozzá. :) Remélem, az újabb kismadár is hamarosan elég bátor lesz ahhoz, hogy közelebb kerüljön hozzám.
Novemberbe jött az első, április elejéig egyedül volt, így csak egymásnak voltunk. Először kézből etettem, majd amikor felemelte a lábát, alátettem az ujjam, a kis favonatkájával játszott a kezemből. Majd megtanult magától kézre ülni, ez kb. 2 hét volt, utána már kiengedtem szabadon a szobába. Folyamatosan beszélgetünk, mindig egyre közelebb és közelebb kerülünk egymáshoz. Beszélni is megtanult pár szót, de ez már másik történet. :D
Áprilisba megérkezett a barátja, ő a kezemre nem ül, meg lassabban szelídül, de a kezemből eszik, még csak néha ül a kezemre, kezemből játszik, ha kint ül a kalitka tetején és odamegyek, akkor megpuszilgat.
Türelem, sok-sok rájuk fordított idő és szeretet kellett hozzá. :) Remélem, az újabb kismadár is hamarosan elég bátor lesz ahhoz, hogy közelebb kerüljön hozzám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!