Az állatkínzásnak számít, ha egy hangyát, mielőtt véglegesen agyonnyomnánk, még szenvedni hagyjuk?

Nem akarok kötözködni, de ha a pontos biológiai rendszerezését vesszük alapul a hangyának (alfajtól/fajtól függetlenül a következő: állatok országa [!], szövetesek alországa, kétoldalian szimmetrikusak tagozata, ízeltlábúak törzse, hátlábúak altörzse, rovarok osztálya, szárnyas rovarok alosztálya, újszárnyúak alosztályága, fejlett szárnyas rovarok öregrendje, hártyásszárnyúak rendje, fullánkosdarázs-alkatúak alrendje, fullánkosok alrendága, redősszárnyú-darázs alkatúak öregcsaládja, hangyák családja---->ezen belül fajok, alfajok, stb.), akkor igen, rovar, de ugyanannyira rovar, mint amennyire ízeltlábú, vagy mint állat. Tehát teljes mértékben állat. Na a fa. Az már nem állat. Meg a gombák se, de azok növények se. Ők egy külön országot alkotnak.

Bocs, ha túlzásba vittem, de a biológia ezen részét (sőt szinte minden részét) mindig is szerettem, tudok róla beszélni bőven.

A pontos rendszertani besorolást én sem tudom fejből (csak a fontosabbakat, mint pl. ország, törsz, osztály, rend, család már annyira nem). Egyébként nem egy bonyolult dolog. Jó annál, hogy "állatok - gerinctelenek - rovarok - hangya", annál bonyolultabb.

A rendszerezés alapja a 3 ország (állatok, növények, gombák), plusz az egysejtű eukarióták (mint pl. papucsállatka, zöld szemesostoros, óriás amőba) és prokarióták (mint pl. baktériumok). Az utóbbi kettővel már nemigen érdemes foglalkozni, maximum érintőlegesen. A következő nagy egységet a törzsek alkotják. Ebből már több van, de túl fáradt vagyok már, majd holnap...😆😴😴

[Baktériumokról, vírusokról egy kis érdekesség, ha érdekel:

A vírusok nem élőlények, csak más szervezetek sejtjeiből kiszakadt, életjelenséget nem mutató, önállósodott részek. Egyetlen "életfeltételük" a gazdasejt megléte. A vírusok ugye csak egy fehérjeburokból és örökítőanyagból állnak, amely lehet RNS és DNS is egyaránt. (Az emberek DNS alapúak tehát az RNS alapú vírusok sokkal nagyobb veszélyt jelentenek számunkra. Az RNS alapú vírusokat retrovírusoknak nevezzük, és ide tartozik pl. a HIV is.) Visszatérve a megfertőzésre, a gazdasejtbe csak a vírus örökítőanyaga lép be. Ott a gazdasejt saját anyagainak, saját energiájának felhasználásával sokszorosítja a vírus örökítőanyagát. Később a gazdasejt kifullad, felreped, a vírusok kiözönlenek, és más sejteket támadnak meg. A gazdasejt lehet állati, humán patogén (azaz emberi), növényi (pl. dohánymozaik vírus) és baktérium (az ilyen baktériumokat bakteriofágoknak nevezzük). Néhány állati/humán patogén vírus: pox (himlő), herpes, varicella (bárányhimlő), papova (méhnyakrák), leuko (daganatkeltő), arbo (agyvelőgyulladás), picrna (gyermekbénulás), adeno (nátha), rhabdo (veszettség). Persze nem ennyi van, de most csak ennyi jutott eszembe. 

A baktériumok kicsit másak. Ők már növények, de egyesek szerint inkább állatok. Anyagcseréjük szerint lehetnek heterotrófok (állati, idegen szerves anyagokból állítják elő saját szerves anyagaikat) és autotrófok (növényi, szervetlen anyagokból energia segítségével szerves anyagokat állítanak elő). Heterotróf baktériumok okozzák a vérbajt, kankót, szamárköhögést (perhussis), torokgyíkot (diftéria), tetanuszt, pestist, kolerát, agyhártyagyulladást, lépfenét (antracis). 

Az autotróf baktériumokon belül vannak fotoszintetetizálók és kemoszintetizálók. 

A baktériumok 70%-a hasznos. 

Szaporodásuk lehet ivaros és ivartalan. Ivartalan: osztódás/hasadás Ivaros: kölcsönös maganyagátadás (ekkor számuk nem változik, csak ellenállóbbakká válnak) 

Egyébként szerencse, hogy ivarosan is szaporodnak, mert ekkor mint már írtam számuk nem változik. Ha csak osztódással szaporodnának az egész Földön térdig járnánk baktériumokban!!!]