Hogyan alkalmazkodott az oroszlán a környezetéhez és mi az élet ára számára?

At oroszlán még a mezozoikum idején egy foltos, a mainál jóval kisebb testű ragadozó macskaféle volt, és a dzsungelben élt, fára mászott. Ahogy jöttek a klímaváltozások, az evolúció során a dzsungelből a nyílt, füves síkságra kényszerült, ahol fa már jóval gyérebben nőtt, és akárcsak a zsákmányállatainaeki is taktikát kellett változtatnia a fennmaradásért.

Testtömege megnőtt, a foltjait felnőttkorára elvesztette, hohgya homos, sziklás tájakon is jól el tudjon rejtőzni, és a magányos vadászat helyett a csoportos együttműködést kellett előnyben részesítenie.

Az látod pl. a tévében, hogy a nőstényoroszlánok csapatai hogyan terítenek le egy gnút vagy zsiráfot? Ez sokkal hatékonyabb, mintha most is magányos vadász lenne, mint a leopárd, amivel egyébként rokon állat, mindkettő a Panthera rendhez, a nagymacskafélékhez tartozik.

A vadon élő macskafajtáknak 3 rendje van: a Felis (ezek a kismacskák, amik dorombolni tudnak, de bömbölni nem)

Ide tartozik a hiúz vagy az aranymacska.

A Panthera: a nagymacskák rendje, ide tartozik az oroszlán, a leopárd, a tigris,(Ők bömbölni tudnak, de dorombolni nem.)

A 3. pedig az Acinonix. Ide a gepárdok tartoznak

Az oroszlánok felkákbann élnek, élükön a vezérhímmel.Ilyen 8-10 fős csapaok. A hím kölyköknek 3 éves korukban el kell hagyniuk a falkát, hogy sajátot alapítsanak (már ha szerencséjük van) addig magányosan vadásznak, vagy más agglenyek középcsapódnak. érdekes a falka vezérhímje már nem vadászik, az asszonymunka, illetve a fiatal hímek is besegítenek.

A falka hímjének feladata a terület őrzése és az utódnemzés.

Ha a falka élére új hím kerül, akkor az az előző hím még tejszopó kölykeit leöli, hogy ezzel kényszerítse az anyaállatotz úja tüzelésre, és hogy az az ő utódait hozza világra.

De az is érdekes, hogy a nagy, erős hím a párzás ideje alatt a nősténnyel szemben türelmes és alázatos cicamicaként viselkedik, hogy a nőstény beadja derakát. .

(Sok hímivarú ember tanulhatna az állatok királyától udvarlást)

A nőstények az erős, dús, lehetőleg sötét sörényű hímekre "buknak", fura mód viszon a világos sörényű egyedek élnek tovább, hiszen a világos sörény kevésbé vonzó az élősködők, pl. a bolhák, szúnyogok és kullancsok számára.

Az oroszlánkölykök ellensége pedig nemcsak a másik hím oorszlán, hanem a párducok, a gepárdok, és az örök ellenség, akikkel megy a rivalizálás: a hiénák.

A foltos hiénák egyébként félelmetes ellenfelek, hiszen rendkívül intelligensek és az oroszlánokénál jóval erősebb az állakpcsuk. Az oroszlánnak akkor van legtöbb esélye a hiénával szemben, ha sikerül mögé kerülnie a csatában, és egy ütéssel kibillenteni a hiénát az egyensúlyából, ugyanis a foltos hullazabálónak lényegesen rövidebbek a hátsó lábai, mint a mellsők.

A hiénán kívül a legnagyobb ellensége még a két lábon járó csupasz majom, azaz az ember. A homo sapiens sok alfaját kipusztította, így pl. a berber oroszlán a vadonban kighalt, és csak néhány állatkertben vagy cirkuszban lehet találni belőlük egy-egy példányt. Az újraszaporító programja ma is folyamatban van.

Vadászata leginkább a 18.-19. századba és a 20. század közepéig volt divat, de az afrikai pásztor népek még most is vadásszák, hogy állataikat ne ejtsék el az oroszlánok. Bár háziállatot inkább csak a gyenge, beteg vagy idős oroszlánok ejtenek, vagy olyan helyen, ahonnét a vadon élő zsákmányait kirtották.